Epistola, epistula, επιστολη. A régi görögök és rómaiak leveleiket fatáblákra (πιναχες, δελτοι,tabellae, pugillares) írták, melyek e czélra viaszkkal voltak bevonva. E fatáblákat egy középen áthúzott zsinórral (λινον, linum) körültekerték s annak két végén lepecsételték (obsignare sigillo). Pecsételéshez a görögök legrégebben az ú. n. γη σημαντρις-t (Hdt. 2, 38) használták, mely rendkívül finom agyagföld volt; belőle pecsétlenyomatok Aegyptusból jutottak ránk. Később ők is, miként a rómaiak, úgyszólván kizárólag a viaszkot vették. A fatáblákat (l. Diptycha) azonban inkább csak szerelmes levelek írásához használták, hosszabb levelek számára, s melyek nagy útat voltak hivatva megtenni, a papyrust használták, s ezeknek volt tulajdonképen a nevök epistolae. Senec. Epistt. 55, 11. A papyruslevélből tekercset csináltak s rája írták a czímet s helységet. A leveleket nem postai úton kézbesítették, hanem magánemberek közvetítették, s csak hatóságoknak voltak e czélra állandó futáraik, a gazdagabbaknak ú. n. servi tabellarijuk. A görögök χαιρε-val kezdték s rendszerint ερρωσο-val végezték levelöket, a rómaiak ilyformán nyitották meg: M. Tullius Cicero T. Pomponio Attico salutem dicit (röviden: Cicero Attico S. D.), s vale-val szokták befejezni. V. R.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.