Fabula (fari-tól), minden monda és élénk jellegű elbeszélés, különösen a költött, továbbá a drámának tartalma és tárgya (=μυϑος), aztán maga a dráma, a comoedia szintugy mint a tragoedia és a satyrjáték. A római görög anyagú s görög eredetiből készült comoedia neve f. palliata, a római nemzeti comoediáé f. togata vagy egyszerűen togata, még pedig f. praetexta és trabeata, tabernaria. L. Comoedia. A római nemzeti tragoedia neve f. praetexta (később praetextata) A görögöknél már Hesiodus és Architodus az állatvilágból vett elbeszéléseket értettek alatta (Hess. app. 198–208. Archil. 86. frgm.), melyeknek szülőhazája meg nem állapítható; egyik néptől a másikhoz vándorolnak s általában az emberiség közvagyonának tekinthetők (v. ö. Keller. O., Gesch. der griech. Fabel a Jahrb. f. Phil. 4. pótkötetében. Beney a Pantschatantram feldolgozásában, Leipzig, 1859); időjártával gyüjteményeket is készítettek egyes műbarátok az ily népies költésből, majd az irók magok is alkottak ily meséket, pl. a görögöknél különösen Aesopus és Babrius (l. ezeket), a rómaiaknál pedig nagyrészt Aesopus után Phaedrus senatriusokban, majd később Babrisu után Flav. Avianus elegikus mértékben. A rómaiaknál legrégibb mesének ismerjük a Men. Agrippáét a gyomorról és tagokról. Liv. 2, 22. Voltak növénymesék is, pl. az olajfa és babérfa vitája. Callim. 93. frgm. SZ. I.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.