Harpagus,
Harpagus, ’Απταγος. – 1. Astyages medus királytól a gyermek Cyrus megölésével megbízott előkelő medus férfiú, a ki azonban e feladatot Mithradates pásztorra bízta és ezzel a király haragját oly mértékben magára vonta, hogy Astyages, miután Cyrus megmenekülését megtudta, H. fiát titokban megölette és testét a boldogtalan H.-nak feltálaltatta. Midőn ez a király természetellenes boszúját megtudta, egy ideig boszúját elfojtotta, de aztán az általa megmenekült Cyrus segítségével a medusokat királyuk ellen fellázította; Astyages ekkor saját vesztére H.-t állította a Cyrus ellen indított hadsereg élére. Idáig van a monda, a melynek halvány nyoma még az újperzsa hősi mondában, Firdúszi Sáhnáméjában is megtalálható. (Egy. Phil. Közl. 14, 338). Történelmileg bizonyos, hogy Astyagest 550-ben saját serege szolgáltatta át Cyrusnak és hogy H. mint Cyrus hadvezére részt vett 546-ban a lydiai hadjáratban és a következő években Ioniát, Cariát és Lyciát hódítota meg ura számára. Hdt. 1, 80–176, Diod. Sic. 9, 51. Just. 1, 4, 6–7. 5, 6–10. 6, 8–9. Polyaen. 7, 7 Spiegel, Erân. Alterthumskunde 2, 263 sk. 286. – 2. Darius Hystaspis hadvezére az ionai lázadás idején. Hdt. 6, 28. 30. Tzetzes 3, 534. P. K.
