Laodice
Laodice, Λαοδιχη. – 1. A hyperboreusok nemzetségéből való szűz, a kit Hyperochéval és még 5 kisérővel fogadalmi ajándékokkal Delosba küldöttek Apollóhoz. Később aztán Delosban sirját kegyeletes módon tisztelték. Hdt. 4, 33 skk. – 2. Priamus és Hecate leánya, a kit a hagyomány hol mint Helicaonnak, Antenor fiának feleségét említ (Hom. Ilias, 3, 122 skk. Pausan. 10, 26, 7), hol pedig úgy, mint Theseus fiának Acamasnak kedvesét. Midőn az utóbbi Diomedesszel egyetemben Trojába jött, hogy az elszöktetett Helenát visszakövetelje, megszerette L.-t és a királylenáy viszontszerelmét megnyervén, vele Myntyust (Mások szerint Munychust, Plut. Thes. 34) nemzette. Troja elfoglalása után követte Acamast. Delphiben a díszterem falán a fogoly trójai aszsonyok sorában ábrázolták. Paus. 10, 26, 3. Más hagyomány szerint Troja pusztulásakor annyira jajveszékelt, hogy a könyörületes föld megnyilt alatta és elnyelte őt. Q. Smyrn. 13, 545. – 3. L. Agamemnon. – 4. Arcadiai Agapenor leánya, ugyanazé, a ki Troja alól visszatérve bolyongásainak közepette Cyrpsuba tévedt és ott Uj Paphust alapította. Tegeában viszont maga L. szentelt egy templomot a paphusi Aphroditénak. Paus. 8, 5, 2. 8, 53, 3. – 5. I. Seleucus anyja, a ki róla nem kevesebb mint 5 várost nevezett el. Később aztán a L. név nagyon gyakran fordul elő a Seleucidák dynastiájában. Legismertebb viselője – 6. Achaeus leánya, II. Antiochus felesége, a kit férje az aegyptusi Berenicének kedveért eltasztott, de később ismét visszafogadott s a ki akkor (248-ban Kr. e.) Berenicén és gyermekein kegyetlen bosszút állott. L. M.
