Malata
Malata, római helység Alsó Pannoniában a Duna jobb partján, a tabula Peutingeriana, illetve Ravennas szerint Cusum (Pétervárad) és Cucci (Illok) között. Tőle számították az út távolságát Kelet felé Cusumig, hol 3 mérföldjelző oszlop is (CIL III 3700. 370. 3702) került elő a Malata Cusum mp. XVI felirattal. Mivel ugyanekkora a távolság a tab. Peutingerianán is Cusum és Milatis (a hogyan a tabula nevezi) között, semmi kétség, hogy Malata csak Bánostor helyén állhatott. Az egyik mérföldmutatót (CIL III 3700) még Nerva császár állíttatta, s így a legrégibb Pannoniában. Magában Bánostorban eddig régibb felirat nem akadt mint a CIL III 3262 = 10246 Trajanus császár nevével. A többi onnan való felirat kevésbé jelentékeny: a CIL III 10247 feliratban előfordul egy c(ustos) a(rmorum) coh(ortis) II, a 10248 feliratban egyszerűen egy trib(unus), a 3263 feliratban pedig egy praefectus. Az Itinerariumban Cusi és Cucci között Bononia áll Malata helyett, de mivel a távolság Cusum és Bononia között 16 r. mérföld a mennyi Cusum és Malata között is, nyilvánvaló, hogy ugyanazon helységről van szó. A rómaiak ugyanis később nevét Bononiára változtatták át. Az Idatius-féle Fasti szerint 294-ben Bononiával szemben a Duna bal partján, mely Sarmatiához tartozott, tábor épült, ép úgy mint Aquincummal szemben. A Notitia Dignitatum is (Seeck, p. 189) megemlékezik róla, mondván, Auxilia Augustensia, contra Bononiam in barbarico in castello Onagrino. Ez a vadszamárról elnevezett castellum Onagrinum, mint Fröhlich megállapította, Begecs falu és a Dunapart között fekvő Kuvavárán terült el. Mivel 294-ben Diocletianus Sirmiumban tartózkodott, építése nyilván magának a császárnak ellenőrzése alatt történt s indokolttá tehette azt, hogy a sarmaták leginkább ezen a ponton törtek be a Dunán Panoniába. A Sirmiumból kiinduló császárok is, mint Julianus (Amm. 21, 9, 6) és Gratianus (Amm. 31, 11, 6), Bononiánál szálltak hajóra. Úgy Bánostorban mint Begecsen eddig csak a legio VI Herculia tégláira (CIL III 10665 b. c. d) akadtak, melyek a 3-dik század végénél régibbek nem lehetnek. Az 5-dik század elején Bononiában a legio quinta Iovia egy része tartózkodott, míg a castellumban az Auxilia Augustensia. Not. dign. ed. Seeck, p. 189. Fröhlich, R., Castellum Onagrinum, Arch. Ért. 9, 98–10 7. K. BÁ.
