Nearchus
Nearchus, Νεαρχος, – 1. Egy athenaei férfiú, Sosinomus fia, kit Kr. e. 340-ben követségbe küldtek macedoni Fülöp királyhoz. Demosthenes de cor. p. 283. – 2. Androtimus fia, ki cretai származású ember volt, de Amphipolisban telepedett le. Nagy Sándor ifjúkori barátja vala, kit azonban Fülöp számkivetett. Midőn Sándor trónra lépett, visszahívta. Vele együtt ment ennek ázsiai hadjáratára. Plut. Alex. 10. Sándor őt Lycia és a határos vidék helytartójává nevezte ki. Életének legfontosabb és irodalomtörténeti szempontból is fontos korszaka volt részvéte Sándor indiai hadjáratában Kr. e. 327-ben. Tengernagygyá neveztetett ki és ő állt az élén az Indusra bocsátott hajóhadnak. Valóságos felfedező útat tőn az Indus torkolatától egész az Euphratesig. A partvidéket tanulmányozta Kr. e. 325-ben. Arrianus 6, 19, 5. 28, 5. 7, 20, 9. Ez útjáról jelentést szerkesztett (παραπλους), melyet Arrianus közöl kivonatban. Strabo is használta e jelentést és megbízhatóságát védelmezi. Nagy Sándor a Susában ült fényes lakodalom alkalmával gazdagon megjutalmazta. Kevéssel halála előtt újabb felfedező útra küldte ki Arabia és Africa partvidékének kutatására, de a király hirtelen és váratlan beállott halála miatt e vállalat elmaradt. Arr. 7, 19, 3 skk. 25, 4. Plut. Alex, 66. 68. 75. Sándor halála után a kormányzóságot Antigonusnak adta át, maga a hajóhad élére állt. Végre az ifjú Demetrius tanácsosai közt találjuk. Plut. Eum. 18. Diod. Sic. 19, 69. – 3. Egy pythagoreus bölcsész a 3. századból Kr. e., ki Tarentum bevétele után Catóval szoros baráti frigyre lép és a bölcsészetben mesterévé lesz. Cic. Cat. m. 12, 41. Plut. Cat. m. 2. H. I.
