Obnuntiatio.
Obnuntiatio. Államügyekben való nyilvános tanácskozások, a polgárság vagy senatus gyűlései alkalmával a gyűlést összehívó magistratus egy augurral spectiót végeztetett. Ha a jelek nem kedveztek, az augur azt felelte a magistratus kérdésére: «alio die», vagyis máskorra kell halasztani a gyűlés megtartását. Ezt az akadályozó nyilatkozatot nevezték o.-nak (az igenlő vagy tagadó nyilatkozat általános neve nuntiatio) Cic. Phil. 2, 32. legg. 2, 12. A lex Aelia Fufia (Kr. e. 154-ben) az elnökkel egyenlő vagy nagyobb hatalmú magistratusoknak (par majorve potestas) is megadta a jus servandi de coelo-, jus obnuntiandit és a néptribunusokkal együtt a jus intercedendit törvényhozó gyűlések alkalmára, hogy a tribunusok újító törekvéseit korlátozza, de Clodius törvénye (Kr. előtt 58-ban) hatályon kívűl helyezte azt. CS. JÓ.
