Orion
Orion, ’Ωριων. – 1. Egy szép óriás és vadász (Hom. Od. 11, 31), Hyrieus fia Hyriából Boeotiában a boeotiaiaktól Candaounnak is nevezve; más versio szerint Posidon fia, vagy földszülött. Felesége Side, leányai Menippe és Metioche. Eos szeretőjének választva őt Delos szigetére vitte magával, de Artemis, mivel kisérőinek egyikére, Upus nymphára vetette szemét, lelőtte. Oenopionnal való kalandját l. o. Atlas leányait, a Pliasokat addig üldözte, míg csillagokká nem változtak (Hor. od. 3, 4, 72. Ov. fast. 5, 493 skkk); ő maga is csillagzattá lett a Pliasok közelében (l. Csillagzatok, 1). Már Homerus említi őt mint csillagzatot. Hom. Il. 18, 486 skk. Od. 5, 274. Az Odyssea (11, 572) szerint árnya az alvilágban vadászik. Sírját Tanagra közelében mutogatták Boeotiában. – 2. Görög lexicographus az aegyptusi Thebaeből a Kr. u. 5-ik században. Tanított Constantinopolisban, hol grammatikai előadásai annyira kedveltek voltak, hogy még Eudocia császárné, II. Theodosius művelt lelkű neje is megtisztelte azokat jelenlétével (Marinus, vit. Prod. c. 8. Tzetzes, chiliad, 10, 60); de működésének főtere bizonyára Casarea volt, mert a kéziratok γραμματιος Καισαρειας-nak nevezik. Csak töredékesen fennmaradt etymologiai lexiconában (περι ετυμολογιων, kiadta Sturz, Etymologica, Lipsiae, 1816–1820) összefoglalta Apollodorus, Heraclirodianus és mások etymologiai kutatásait, míg viszont az ő szótára a középkori görög etymologiai compilatiúóknak (Etymologicum magnum, Etym. Guidanum stb.) képezi alapját. Suidas egy régibb költőkből összeállított anthologiáját említi, melyet Eudocia császárnőnek ajnálott. – Sokszorosan összetévesztették Oriont egy régebbi időkből való, miletusi születésű, Orus (Ωρος) nevű grammatikussal, kinek αρϑογραϕια és εϑνιχα czímű műveit Orion szintén felhasználta lexiconában. V. ö. Ritschl, De oro et Orione, Opust. 1, 582–673. P. V.
