Palinodia
Palinodia, παλινωδια, egy régebbi költeménynek újabb költeményben megczáfolása. Híres volt Stesichorus palinodiája (l. Stesichorus), melyben egy Helenát sértő költeményét vonta vissza s ezzel menekült meg az első költeménye büntetéstől, a vakságtól. Későbben a szót másnemű, nem költői nyilatkozatra is alkalmazták, mely visszavonta ugyanazon szerző egy előbbi állítását. Cic. Att. 2, 9. 4, 5. Horatiusnak a régibb kiadásokban P. czímmel jelölt odája (Od. 1, 16) állítólag ilyen p.-ja a 17. epodus 42 versének. Azonban Kiessling (Berlin, 1891. 2. kiad. 1, 88) épen nem tartja annak. A magyar irodalomban nevezetes p. a Gyöngyösi Istvánné, melyet Eszterházyhoz írt a 1681. soproni országgyűlésen való tartózkodása alatt Prosopopeia Hungariae czímen s 1695-ben adott ki nyomtatásban Lőcsén Palinodia néven. S. K.
