Palladium
Palladium, Παλλαδιον. – 1. L. ’Εϕεται. – 2. Pallas Athene városvédő szobra, magas volt, s az istennőt állva, összeszorított lábakkal ábrázolta, jobbjában dárdával, baljában rokkával és orsóval, tehát olyan jelvényekkel, melyek harczias védő szerepére és a békés munka pártfogására czéloznak. Apollod. 3, 12, 3. Az égből hullt alá, közel Ilus sátrához, midőn ez Ilion fellegvárát építette. Más hagyomány szerint Dardanus kapta ajándékba anyjától Electrától. A régi írók valamennyien úgy szólnak róla, hogy birtokától függött Troja fönnállása. A görögök a trójai háborúban e titkot megtudták Helenustól, Priamus fiától, s Odysseus és Diomedes vállalkozott a szobor ellopására. Az istennő fölháborodott e merényleten, s Vergilius szerint (A. 2, 166. 9, 151) a P. mintegy éledezve fölugrott a földről, s szeme szikrát hányt haragjában. De azért elvitték; Diomedes Argosba hozta; attikai hagyomány szerint azonban Demophon athenaei király elragadta tőle, midőn partjain kikötött. Az igazi P. római hagyomány szerint (Ov. fasti 6, 421 sk. Dion. Hal. 1, 68) nem került a görögök birtokába, csak egy hozzá hasonló szobor, melyet közel állítottak hozzá, hogy esetleges tolvajokat hamis nyomra vezessenek; az igazi P.-ot pedig Aeneas Trojából Italiába vitte magával, s később Romába került, hol a Vesta papnők nagy titokban őrizték. Más városoknak is volt ilyen P.-uk, s régi műemlékeken ábrázolták is, kifaragva az istennőt álló helyzetben, fölemelt dárdával és pajzszsal. G. J.
