Phemius
Phemius, Φημιος. – 1. Terpius fia, a lantos, ki az Odysseus házában dőzsölő kérőket dalaival mulattatta, de mert ezt csak kényszerből cselekedte, Odysseustól kegyelmet kapott. Hom. Od. 1, 154. 22, 330 skk. A mit róla Bode mond, hogy tudniillik ithakai ember volt és egy ’Αχαιων νοστος cz. költeményt írt, legalább is phantastikus föltevés. L. Bode, Hellentische Dichtkunst, 1, 207. Christ, Geschichte der griechischen Literatur, vorhomerische Poesie, p. 19. 41. – 2. Aegeus atyja, Theseus nagyapja. L. M.
