Raetia, Rhaetia

Full text search

Raetia, Rhaetia, Ραιτια, római tartomány, mely nagyjában a középponti helvetia és tiroli Alpesek vidékétől kezdve egészen a Dunáig s a Splügentől (Mons Adula), a Felső Rhenus völgyétől s a Bódeni tótól (Lacus Venetus v. Brigantinus) egészen Noricum határáig (az Inn völgyéig) terjedt; e szerint a mai keleti Schweicz (Graubünden) és Tirol s Vorarlberg, továbbá Salzburg egy részén és déli Bajorország helyén feküdt. A Brenner szorostól Délre nyiló Eisack (Isarcus) völgye, valamint az Etsch (Athesis) völgye is még R.-hoz tartozott, de amaz csak Klausenig, emez Meránig. R.-án az Alpesek lánczai vonultak át. Folyói közül említendők: a Licus (ma Lech), az Isara (Isar), Aenus (Inn), továbbá az említett Etsch és Eisack. A Splügen, Septimer, Julier és Brenner hágón át a rómaiak műutakat építettek. Raetia lakói a Raeti (‘Ραιτοι) valának (talán a celta rait szóból, a. m. hegyi lakók); származásuk nem bizonyos, de cellák aligha voltak. Strabo és Appianus a Breones (Breuni) és Genaumi törzseket illyriai származásuaknak mondják; a római írók (Livius, Trogus, Plinius, Justinus) a gallusok által Felső Italiából az Alpesek völgyeibe űzött etruscusokat látták bennök, de abban az időben, a melyben e népről a régi írók tudomást szerezhettek, részben már celta törzsek is befészkelték volt magukat Raetiába. Kr. e. 15-ben R. és vindelicia lakosait Augustus mostoha fiai, Tiberius és Drusus, makacs küzdelemben meghódították. Vel. Pat. 2, 95. Strab. 4, 206. Hor. od. 4, 4, 18. 14, 7 skk. Az egyes törzsek közt említésre méltók: a celta Lepontii a Szent-Gotthard lejtőjén, a Mesiates, Vennones, Sarunetes, Brixentes, Tridentini (Trient körül az Etsch partján), az ó-raetiai Euganei (Patavium és Verona közt), a Camunni (Val Camonica vidékén), a Trumplini (Val Trompia), a Breuni (v. Breones) a Brenner hágó körül, a Genauni az Inn völgyében. Városuk kevés volt; a legjelentékenyebb Tridentum (m. Trient) volt; más város volt Clavenna (Chiavenna), Bauzanum (Sterzing a Wipp völgyben) és különösen Curia (Chur), Raetia prima főhelye. A rómaisodás későn és akkor sem alaposan ment végbe; latin feliratot keveset találtak. Nyelvtudományi szempontból érdekes a német nyelv hatása alatt kifejlődött latin nyelvjárás. Strab. 4, 200. Potl. 2, 12. – Irodalom: Planta, Das alte Raetien (Berlin, 1872). Steub L., Ratische Ethnologie (Stuttgart, 1854). Campbell, Historia raetica, kiadta Platner, 2. köt. Basel, 1887–90. P. K.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi