Sutor, görögül ραπτης, a foltozó varga vagy σκυτοτομος, a bőrrel dolgozó szíjgyártó, nyerges; a latin szó is eredetileg bőrvarrással foglalkozó iparost jelentett, de a sutor crepidaerius körülbelül megfelelt a magyar csizmadiának; az üzleti helyiség vagy műhely neve sutrina, σκυτειον volt. Plin. n. h. 10, 60. 35, 37. Az ülve dolgozó mesterember eszközei voltak az egyenes élű scalprum (σμιλη, σμιλιον), továbbá a kerek élű culte crepidarius (τομευς, περιτομευς). A bőrrészeket hegyes eszközzel át kellett lyukasztani, e czélra szolgált a subula, fistula sutoria (οπητιον, οπευς, κεντητηριον), az összevarrást sertével (seta) vagy ínnal eszközölték. A czipőket kaptafa segítségével (forma calcei, καλαπους, καλοπους, καλοποδιον) készítették, a kifeszített és szépen megsimított bőrt fekete festőanyaggal bekenték. V. ö. Blümner, Technologie u. Terminologie, 1, 268. PR: J.