Venilia, ősitaliai istenasszony, a ki az indigitamentában is előfordul és a kit a régi források igen változatos szerepkörrel ruháznak fel. Így védő asszonya azoknak, a kik reménykednek (Schol. Veron. Aen. 10, 6. Tertull. nat. 2, 11. August. 4, 11), egyúttal azonban tengeri istenség, sőt Neptunusnak felesége. Interp. Serv. Aen. 10, 76. Újabb magyarázók azon az alapon, hogy a V. szó nyilván egyazon tövű Ven-us istenasszonnyal, a szerelmi reményt is, a tenger szerencsés szellőjének (a szerencsés megérkezésnek) reményét is neki tulajdonították, a mi elvégre nem lehetetlen, de bizonyságra szorul. Tény az, hogy a római költők szivesen bevonták V. alakját az ősmondákba. Megtették Amata (l. ezt) testvérének (Serv. Aen. 6, 90. 12, 29), a ki viszont Latinusnak felesége és Laviniának anyja. Vergilius, a ki V. alakjával mint a római hősmonda egyéniségével gyakran foglalkozott, szerepkörét is tovább szőtte (Aen. 6, 90. 10, 76. 10, 615. 12, 22. 90. 933 sk. 12, 138. 222. 813. 844). Szerinte V. Daunusnak, a rutulusok fejedelmének anyja, kinek gyermekei viszont Turnus és Juturna. Ovidiusnál (met. 14, 333) V. az, a ki Janustól egy bájos leánykát fogad méhébe és azt hozza világra a Palatinuson, nevezetesen Caneus nymphát, az erdők zengő leányát, kiben a latinus népek mythust szövő lelke a mezei éneket személyesítette meg. V. ö. Preller, Römische Mythologie, 1, 378. 2, 121. 212. 330. Wissowa, Religion und Cultus der Römer. Soscher, Ausfürliches Lexicon d. griechischen u. römischen Mythologie, s. v. Indigitamenta, 2, 1, 228–230. L. M.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.