Villii
Villii, plebejus állású férfiak: P. Vill. Tappalus, consul 199-ben Kr. e. (Liv. 31, 49), magára vállalta Macedonia ellen a háborút a hová Epirus felől akart benyomulni (198); úgyde miután az Aous folyam völgyében győzelmet aratott volt, Fülöp király útját állta további előnyomulásának. Nem sokkal ezután utódja T. Quinctius Flaminius (Plut. Fam. 3. Liv. 32, 3. 6) váltotta fel a főparancsnokságban, de már a következő évben mint consuli legatus működött ismét a seregnél, majd utóbb a békekötésnél mint a decem legati egyike. Liv. 32, 28. 33, 24. A 192. évben Antiochushoz ment Syriába mint a követség egyik tagja. Ezen útja alatt Ephesusban több ízben értekezett Hanniballal, ki épen akkoriban ott tartózkodott. Liv. 35, 15. 19. – 2. L. Vill. Annalis, 180-ban Kr. e. néptribunus és a lex annalis de magistratus capessendis indítványozója. Ezért utódai az Annalis melléknevet kapták. Liv. 40, 44. Cic. off. 2, 17, 59. Később (171) elnyerte a praetori tisztséget. Liv. 42, 28. 31. – 3. C. Vill., mint Tib. Gracchus terveinek részese kivégeztetett. Plut. Tib. Gracch. 20. – 4. L. Vill. Annalis, 43-ban Kr. e. a triumvirek proscribálták és saját fia elárulta. – 5. Ezen utóbb említett ifjú, Vill. Annalis, árulásának jutalmául megkapta atyjának vagyonát és a quaesturát, később azonban ugyanazon katonák ölték meg, kik atyját végezték ki. Val. Max. 9, 11, 6. App. b. c. 4, 18. L. K. G.
