búsul
búsul – búsong, búslakodik, bánkódik, szomorkodik, kesereg, sóhajtozik, morcoskodik, nyavalyog; <el~> nekikeseredik, elkeseredik [köz] D öli/marcangolja a bánat; emészti magát; búnak adta a fejét; lóg az orra; lógatja az orrát; borús/elzápult a kedve; vérzik a szíve; el van szontyolodva; haját tépi bánatában; örül, mint az üveges tót, ha hanyattesik [köz] |le van lombozva; el van kenődve/keskenyedve/kámpicsorodva [biz] |száraz ágon ül; olyan, mint a fancsali feszület; rossz planétában született; búsul, mint a csonka vitéz [táj] | maga alatt van; le van hervadva; fülét-farkát eleresztette [szleng] ® még szomorú
