okos
okos – eszes, értelmes, elmés, épeszű, jófejű, tanulékony; <nagyon ~> nagyeszű, éleselméjű, zseniális, lángelme [köz] | nagyokos, szuperokos, agytröszt, agykövet, agybirtokos, észlény, észkombájn [szleng] D nem esett a feje lágyára; vág az esze, mint a borotva; megvan a magához való esze [köz] | nagy/jó koponya; van sütnivalója/gógyija; kanállal ette a bölcsességet; elöl állt, amikor az észt osztogatták [biz] | Budára is beillenék bírónak; káptalan a feje; több esze van, mint az egész káptalannak; van neki a kalapja alatt; olyan az esze, mint a tűz; átlát a szitán [táj] | szétveti a fejét az ész; van neki dagadója; <gúnyosan> a seggiben* is feje van [szleng]
