64. A GERLE.
64. A GERLE.
Egyéb neve: gerlicze, gelicze, gilicze, gilimadár, görlicze, gölicze.
(Turtur turtur L.)
HASZNOS.
64. A GERLE.
64. A GERLE.
Leirás. Igazi galamb. A házi galambnál kisebb, karcsúbb, nemesebb formájú. Fejebúbja, homloka szép mákszürke; pofája, fületája rozsdásan futtatott; a nyakán kétfelől sorosan álló fekete-fehér kaláris. Dolmánya hamuszinü sötét foltokkal, melyeket rozsdás szin beszegett. Farcsíkja hamvaskék rozsdásan befujva, torka és begye pirosas, ibolyás zománczczal, hasa fehér. Szárnya fekete, palaszinüen futtatva; farka palaszinü, a szélső tollak körül legalább négynek fehér a vége. Csőre fekete, szeme csillaga tüzespiros, lába vérvörös. A fiak kevésbbé szinesek. Fészke sürüségekben és jól elrejtve áll, bizony csak tákolt alkotmány, ágakból és ágacskákból oly ritkán rakva, hogy a tojás és a tojó madár alulról látható. Fészekalja két fehér tojás.
Élete módja. Gyönyörüen járó, roppant sebesen repülő, ügyes és kedves madár; szép, tiszta; párjához ragaszkodó, megindítóan burukkoló jószág. És ki csodálkozzék akkor azon, hogy a nép szerelmének és a szerelemben hűségének madarát látja benne? Romlatlan lelkülete nyilatkozik meg a nép hitében, hogy az özvegyen maradt gerlemadár utána pusztul elveszett párjának. A gerle szereti az erdők szélét, nálunk a vetéstáblákat szegő ákácz és jegenyesorokat; szereti a vízmelléket, hol itatóhelyre pontosan és nagyszámmal jár el. Eledele majdnem csupa mag, de legnagyobb sokaság szerint dudvák magva. Éppen ezért a gazdaságra nézve hasznos madár. Igaz, hogy rájár az uj vetésre is, ha nincs jól beboronálva, bizony megszedi a begyét úgy, hogy hézagok is támadhatnak; de ez mindig csak rövid ideig tartó és nem is mindig kártétel, mert a fölös magot szedi. Más a dudva, melyet egész nyáron át pusztít, még pedig nagy számmal. Egy derék tudós ember nyár derekán felmetszette az egyik gerle begyét, hogy mit evett és mennyit; hát bizony kisült, hogy a begyben 1942 mag volt, ebből pedig 1932 volt a füzlevelü mérges kutyatej magva, egy meg az aszaté. Sokkal több a haszna, mint a kára; azért védeni kell. Van még elég.
