72. A VÖRÖS GÉM.

Full text search

72. A VÖRÖS GÉM.
Egyéb neve: vasgém, rozsdás gém.
(Ardea purpurea L.)
KÁROS.

72. A VÖRÖS GÉM.
Leirás. A gólyánál kisebb ösztövér, hosszúnyakú és hosszúlábú madár; fején toll-varkocs, mely jól lekonyúl. Csőre oly hosszú, mint lábának a csűdje, hegyes, a kávák késélesek. Hátafele palaszürke, foszlott tollakkal ékesítve. Szárnyahajlása fehéresrozsdás. A nyak hátulja tövefelé hamuszürke, torka fehér; a nyak mindkét oldalán hosszában egy-egy hosszú fekete-fehér csík. A begyen szakálasan lecsüngő tollak; a has szürkés fekete, a szárny belől palaszürke. Lába olajbarna; szeme sárga, eleven. Fészke a mocsár megközelíthetlen részében áll és sokszor ötven-hatvan fészekből álló gémfalu keletkezik; készül pedig a czímeres nád sűrűségében, magán a felső félben letördelt nádon, nádszálból, nádlevélből és puha gyékényből. Fészekalja rendesen négy zöldeskék tojásból áll.
Élete módja. Ez a gém a melegebb égtáj madara és ehhez képest szereti az ország melegebb részeit, hol a rétséget, mocsarat és a nádast lakja. Kevésbbé szereti a síkvíz széleit, mint a nagyobbik szürkegém, hanem inkább beáll a sásosba, a csuhé üstökökbe és a nád rigyásaiba s ott lesi gémtürelemmel a prédát, mely leginkább apró halból áll; de bekap minden apróbb élőlényt, csibor bogarat és egyebet, a mi a víz szinét megközelíti. Lesés közben mereven áll, mint a magyar kút ágasa és egyenesre kinyújtja nyakát, mint ennek a kútnak a gémje és ekkor a csőr úgy áll a viznek, mint a gémeskút ostora a kút kávájának. Tisztára ez a hasonlatosság vitte rá a népet, hogy ősi kútját a gémről «gémeskútnak» nevezze. Mint minden gém, úgy a vörös gém is óvatos, vad madár, hozzá nagyehető és éppen ezért a halászatra nézve káros madár.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi