AZ ÉKFARKÚ HALFARKAS. Stercorarius crepidatus (BANKS) 1773.*

Full text search

AZ ÉKFARKÚ HALFARKAS.
Stercorarius crepidatus (BANKS) 1773.*
Nálunk ezt a fajt szokták – hibásan – «parasiticusnak» nevezni.
[Larus crepidatus BANKS. – Lestris richardsoni SWAINS. – Stercorarius crepidatus DRESS. – Sterc. richardsoni SEEB. – Lestris parasiticus SCHÄFF. (nec. LINNÉ.) – Lestris parasitica FRIDERICH].
Jegyei: valamivel nagyobb mint előbbi; a középső farktollak az öregeknél sem oly hosszúak, mint amannál, legföljebb 9–10 cm-rel nyúlnak ki a többi közül s nem is oly nyársalakuak, inkább csak hegyük végződik hegyes ékalakban; az első négy vagy hat evező szára fehér; a csőr hegyétől az orrlyukak széléig érő távolság kisebb, mint az utóbbi ponttól a káva tövére nyúló tollazat végződéséig érő távolság; főszínük kormosbarna s nem szürkés. (Farkának képe: I. köt. III. tábla).
Leirása: E faj öregei kétféle színezetben fordulnak elő. Délibb vidéken gyakrabban egészen sötét kávészínű példányok akadnak, míg a magas északon csak világos alsótestűek;* utóbbiak hasonlítanak előbbi fajhoz, de jegyeik alapján megkülömböztethetők. Néha egy-egy költő pár hímje egyszínü sötét, a tojó ellenben világos alsótestű vagy fordítva; különösen ott találunk ilyen vegyes párokra, a hol az északi és déli példányok elterjedési köre érintkezik.
Némi analogia ehhez a dolmányos- és fekete varju (Corvus cornix és corone.)
Az öregek (világos tollazatuak) fölül barnák, a fejtető sapkás rajzolata és szemtájéka, a szárny és fark legsötétebb; a nyak fehér, oldalt agyagsárgásba hajló, hátul szürkés, fehér szárfoltokkal; alsó test fehér, a begy- és hasoldalakon szürkésbarnán árnyalt, úgyszintén az alsó farkfedőkön; csőr szaruszínü; a lábak kékesek, lövött példányoknál azonban csakhamar olajzöldesek lesznek. Téli tollazatban hasonlítanak a szélesfarkú halfarkashoz (St. pomathorinus) csakhogy kisebb termetük megkülönbözteti e fajtól. A fiatalok (ezek és téli tollazatu öregek leggyakrabban kerülnek elő nálunk) feje és alsó részei fahéjbarnák vagy hamvasbarnák, sötétebb foltozással; fölső testük sötétbarna, rozsdás toll szegésekkel. A csüd és lábujjak töve náluk sárgás, az úszóhártya és lábujjak előrésze ellenben fekete.
Mértéke: H. 44–46; Sz. 33,7–34,3; F. 13–14; L. 4,2–4,4; Cs. 3,2–3,6 cm.
A sarki tájakon lakik. Fészkel a Shetland és Orkney szigeteken, a Hebridákon; Skócziánál délebbre nem költ. Skandináviában, a Jeges-tenger partvonalán Ázsiában és Amerikában szintén előfordul. Őszszel délre költözködik s ilyenkor – főleg szeptember-november közt – hazánk tóságain is rendesen mutatkoznak egyesek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi