Az 1861-iki országgyűlés feliratai
Az 1861-iki országgyűlés feliratai
»Magyarország jogai«, mondja Csengery az 1861-diki első feliratról szólva, »sohasem voltak még államiratban oly kétségbevonhatlanúl földerítve. Mély jogérzet, a szabadság örök elvei, a népek elévülhetetlen joga, s a politika kétségtelen alapigazságai nyilatkoznak minden sorában, a melyeket minden szabad nép minden időben haszonnal és élvezettel, s minden elnyomott nép tanúlsággal és vigasztalással olvashat.«
A határozati párt, mely Teleki László vezérlete alatt saját megdöbbenésére többségben látá magát, csak ugyanazt mondotta és mondhatta, mi a feliratban foglaltatott, melytől csakis formára nézve, de mely akkor lényegessé vált, különbözött; szemben az ország-világ előtt reá háramló felelősséggel, le is tette a fegyvert.
A haza sorsát, úgy tartá Deák, a szeretet óvatosságával kell őrizni: »Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad. Én is éreztem mindazt, a mit minden magyar érzett azok ellen, a kik annyi életet, életörömet, annyi boldogságot földúltak e hazában: de érzem keblemben azt az erőt is, hogy jobban tudom szeretni e hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.«
)
)
Deák Ferenc ércszobra Budapesten.
A második felirat, mely, hogy ismét Csengery szavaival éljek, a legerősebb polemiát oly ritka mértékben egyesíti az államirat méltóságával, azzal az egyhangúsággal fogadtatott el, a mely oly rendkivül emeli egy nemzetgyűlés nyilatkozatainak tekintélyét. E tényt az országgyűlés rögtöni feloszlatása követte, melyet azonban Deák »Óvása« előzött meg, mint régi biztos fegyvere a jogfentartásoknak.
