Spetykó Gáspár
Spetykó Gáspár
A kelmeiség divata Lisznyai és Szelestey zajos, bár múló sikerei után gyorsan terjedt, s más vidékek dalosai is megszólaltak: Spetykó Gáspár, ki Gyöngyösön 1816-ban született és 1865-ben halt meg. 1854-ben egy önálló kötetet bocsátott közre, a Gyöngyvirágokat, melyek teljesen a mátrai völgy ölében fakadtak. Csermelyi Sándor, ki Érden, 1834-ben született, iskolái végeztével a gazdasági pályára lépett, a természet közvetlen szemléletében érlelődött. 1857-ben kerűlt ki a sajtó alól első gyűjteménye, a Hegyháti dalok, melyek tagadhatatlanul eleven érzéket árulnak el a külső világ benyomásai és képei iránt. Később, 1859-ben Lírai költeményeivel és 1863-ban Legújabb verseivel egészségesebb irányba tért, s a keserű humor nemében több sikerűlt darabot adott, nem egyszer valódi heinei csattanós fordulattal, úgy hogy Arany János elismerését is kivívta; mind a mellett két évtizedes költői működés után letette a lantot.
