Költői elbeszélései
Költői elbeszélései
Költői és elbeszélő ereje talán a legmagasabb tökélyében nyilatkozik vala meg Romhányijában, ha befejezheti. A Romhányi és Telegdi, Matild grófnő és Csáth Ilonka bárónő jellemzése, a kor hangulatának színezése, a Kossuth és Görgey szerepének vitája mind megannyi mesteri rajz. Bár töredék, egész művel fölér. Annál örvendetesebb, hogy Szilágyi és Hajmásija elkészűlhetett. Mert Gyulai a Szendrei névtelen énekét ritka szerencsével költi újra. A szerkezet és jellemzés, a színek és hangulatok találkozásának művészete mellett a költő ép oly mester az előadásban. Nyelve a mai irodalmi nyelv, mégis egészen régiesnek tetszik, úgy hogy az esemény századába illik, mert Gyulai a népi hagyományból egész sorokat vesz át, s más népballadákból és népdalokból egész sorokat értékesít, a Szilágyi és Hajmási esküjét a Hunyadi János korabeli ismeretes eskü mintájára alkotja meg, s a Szilágyi mélabús dalán kivül az egész költemény rímtelen Sándor-versben chorijambus lejtéssel folyik, a székely balladák alakjában; de a rímtelen versek elevenen lüktetnek és zengzetesen szólnak. Az elbeszélés költészetünk egyik maradandó alkotása.
Gyulai Pál emléktárgyai.
