A második korszak

Full text search

A második korszak
Az osztályok ez emancipációjával kezdődik az akadémia életének második korszaka; de ez az emancipáció koránt sem volt teljes, mert az osztályok csak felolvasásokat tarthattak, bírálatokat teljesíthettek, de sem a tagválasztásokra a magok körében határozott befolyást nem nyertek, sem magokat illető ügyekben is határozati joggal nem vagy csak korlátolt joggal ruháztattak fel.
Mind a mellett kétségtelen, hogy ennyi változás is üdvös eredményeket szült volna az akadémia továbbfejlődésére, ha 1848, a fegyverek csörgése el nem némítja a múzsákat s az azt követő tizenkét esztendő a nemzeti élet gyökerére nem veti a fejszét s az életnek még halkabb lüktetését is elnyomni nem törekszik vala. Igaz ugyan, hogy a nemzet e gyászkorszaka – bár úgy tudományos mint szépirodalmunk legjelesbjei közül is számosakat megölt vagy örökre elnémított – mégis a nemzeti visszahatás erejével éppen a nemzeti irodalomnak nagy föllendülést adott s a kidőlt jelesek helyett új jeleseket teremtett és szólaltatott meg: de nyilvános testületek s köztök az akadémia (valamint a Kisfaludy-társaság) működését is megbénította vagy legalább nagy mértékben korlátozta. Az akadémia – e szomorú időben – együtt érzett és együtt hallgatott a nemzettel, jobb időkre várva. Tespedésnek s csüggedésnek nem adta ugyan át magát, de élénkebb és rendszeres munkásságot nem fejthetett ki. Új tagokkal megfogyott sorait ki nem egészíthette; nagygyűléseket nem tarthatott; pályakérdéseket ki nem tűzhetett, jutalmakat nem oszthatott. Összes ülései – nem intézkedhetvén – jóformán tárgytalanokká váltak; osztályüléseiben, gyér hallgatóság mellett, csendes felolvasások tartattak; de egyes megkezdett nagyobb munkálatok, jelesen a nagy szótár, szép csendesen készűltek s rólok időnként egy-egy jelentés adott életjelt arról, hogy az akadémiai munkásság nem szünetelt teljesen.
1858-ban először engedtetett meg, hogy az Akadémia ismét szervezkedjék s magának az elhúnyt Teleki József s a Döblingbe elzárkozott Széchenyi István helyett elnököket, meggyérűlt soraiba új tagokat választhasson; az elmúlt meddő években esedékessé vált nagy-jutalmakat a különböző szakok legjelesebb költői s tudományos termékeinek kiadhassa s új jutalmakat tűzhessen ki. Ez utóbbiak egyike volt a következő évben megtartandó százados Kazinczy-ünnepre irandó óda, s a Kazinczy élete megírására adott megbízás.
1859-ben Kazinczy születésének százados évfordulója, mely nemcsak irodalmi, hanem országos nemzeti ünneppé vált s 1860-ban a politikai újjászületést és az alkotmány visszaállítását – bár még tökéletlenül – inauguráló októberi diploma: új életet leheltek a nemzetbe s alvó önbizalmát ismét felköltötték és megszilárdították.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi