A szervező bizottság
A szervező bizottság
Az országgyűlés bezárta (1827 augusztus 18-ika) után csakhamar még azon évi november 30-ikán kinevezte a nádor a felállítandó Akadémia alapszabályai s szervezete tervét kidolgozandó bizottságot, melynek elnökéül gróf Teleki Józsefet (a László hasonló szellemű fiát) jelölve ki s a négy első alapítón kivül még huszonkét tagot, kiket már az elnök hítt össze 1828 március 11-ikére. Köztök találjuk az akkori szellemi élet s tudományosság számos kitünő képviselőjét – bár közülök Kisfaludy, Károly, Berzsenyi, Kölcsey s Vörösmarty hiányzanak, Kulcsár pedig, már akkor súlyos beteg, a bizottság ülései alatt meghalt, mig Kövy pedig, már akkor súlyos beteg, a bizottság ülései alatt meghalt, mig Kövy és Vitkovics az akadémia megalakulását, – melynek tagjaiul voltak kijelölve – meg nem érthették. Bartal György akadályoztatása miatt nem vehetett részt a bizottság üléseiben.
A bizottság, március 15-ikétől április 17-ikéig, összesen huszonegy ülésben tárgyalta a szervezet és alapszabályok terveit; jegyzőkönyveit, Széchenyi indítványára, kizárólag magyar nyelven, Horvát István vezette (ki az akadémia megalakulásakor rendes taggá választását nem fogadta el), mig a megerősítés végett felterjesztendő alapszabályok, hasábosan, magyarul és latinul szerkesztettek. Elkészítettek: 1. a szervezeti alapszabály; 2. a rendszabályok (ügyrend) és 3. annak meghatározása, hogy az állandóságra szánt – s így a jövőre is szóló – nagyobb tervezetből, a pénzerőhöz képest, mi legyen azonnal életbe léptethető.
