Az aradi gyűlés
Az aradi gyűlés
Az Aradi gyűlés már valamivel nagyobb méltánylatot érdemel. Ebben az emlékezetes 1132-ki tanácskozást és a Borics párthívein elkövetett hosszú lefolyását mondja el Czuczor. Vak Béla Borics kiüzetése után gyűlést hirdet Aradra, a hová Lámpért tanácsára színlelt hódolattal a Borics-pártiak is megjelennek. A gyűlésen részint a szentföldre való menetelt, részint a Velencze elleni támadást javasolják, de mások e terveket ellenzik, s Ottmár nádor, a béke barátjának, kérelmére a király általános kegyelmet hirdet. Azonban Buda Lámpérttal összetűz, boszújában visszavonúl s éppen sátrában találja bátyját, Peredet, a kit a Borics hívei megkínoztak. A boszús Buda a királynéhoz, Ilonához viszi Peredet, a ki hallván a történetet, maga is fölingerlődik, s boszúját még fokzza Álmos szellemének megjelenése, a ki a királynéhoz így beszél álmában:
– hideg hamvam még egy terh nyomja: vakító
Gyilkosimon bosszút ekkédig senki nem állott,
Tedd te meg azt s nyúgodt lélekkel folytatom álmom.
Gyilkosimon bosszút ekkédig senki nem állott,
Tedd te meg azt s nyúgodt lélekkel folytatom álmom.
Az összegyűlt rendek közt megjelenik Ilona is két kis fiával s a megkínzott Pereddel, a ki lepellel van eltakarva. A királyné beszédet tart, s e beszéd hatása alatt a Borics hívei közűl sokat legyilkolnak, mit azonban a költő már csak nehány sorban mond el. Ez éposz Czuczor tehetségének elég gyors fejlődését mutatja: itt már sokkal inkább törekszik kerekded szerkezetre, mint előbbi kisérletében. A király szelídségével és jóságával szemben áll a heves és boszús Ilona; amaz önkénytelenül, emez készakarva bírja híveit a megtorlásra. E mellett Budában lehetőleg egyént törekedett a költő rajzolni, a kinek szenvedélye, haragos visszavonulása és Pered láttára fölgerjedt boszúja élénk vonásokkal festvék.
