Toldy Ferenc élete
Toldy Ferenc élete
Toldy Ferenc családi nevén Schedel, a melyet 1847-ben változtatott Toldy-ra, bár e nevet már 1828-ban kiadott művén használta mint írói nevet) 1805 augusztus 10-ikén született Budán, hol atyja, Schedel Ferenc, 1807-ig postatiszt volt, anyja Thalher Jozefa, egy nagy, bár idegen míveltségű, magyar eredetű nemes nő, a ki, noha nem értette a magyar nyelvet, lángoló szeretetettel viseltetett nemzetünk iránt, s bátran mondhatni, hogy ő oltotta fiába a magyarság szeretetének s ápolásának első s később annyira megerősbült csiráit. A gyermek gondos nevelésben részesűlt a szülői háznál úgy mint az iskolában, s 1813 nyarán már elvégezvén Budán az elemi iskolákat, ugyanez év őszén Ceglédre ment a gimnázium első osztályába s egyszersmind a magyar nyelv elsajátítására. Nehezen esett a megválás a szülői háztól, de az alföld ez egyik legmagyarabb városában tíz hónapig való tartózkodás elég volt arra, hogy a fiú szenvedélyesen vonzódjék mindenhez, a mi magyar, s hogy kivált magyar nyelvismeretének alapjára mennél gyorsabban s mennél többet építhessen. 1814-től 1818-ig a pesti piarista gimnáziumban folytatta tanúlmányait, a következő évben pedig Kassára ment, hogy a tót nyelvet is megtanúlja. Itt jutott kezébe először két magyar könyv, a Pethő Gergely krónikája és a Baróti Szabó Dávid Verskoszorúja. Emebből a magyar hexametereket ismerte meg Toldy, miután a latin verselésben már Pesten több próbát tett. 1817-től kezdve állandó olvasója volt a Kulcsár Istvántól szerkesztett Hasznos Mulatságoknak, a minek az lőn eredménye, hogy lassankint mintegy részeséül érezte magát a magyar szellemi törekvéseknek, s az író és tudós kettős koszorúja lebegett előtte. A bölcseleti tanfolyamot 1819-től 1822-ig s ettől kezdve 1827-ig az orvosi tanúlmányokat végezte a pesti egyetemen. Mint egyetemi tanuló megismerkedett Bajza Józseffel s együtt nézegették a Kiss István könyvesboltjának kirakatait és együtt ismerték meg az újabb magyar könyveket.
