A 30-as évek eseményei
A 30-as évek eseményei
A párizsi júliusi forradalom híre (1830) felvillanyozólag hatott az ifjúságra s Eötvösre is; remény lopódzott szívökbe, hogy talán nálunk sem fognak örökké tartani azok a viszonyok, mégis csak haladni fog a világ. Ugyanazon évben megjelent a Hitel s fölhangzott az újjászületés jelszava: »Magyarország nem volt, hanem lesz«; bár hogy ama mű megjelenésének olyan korszakalkotó fontossága lesz, akkor még kevesen sejtették. A lengyel forradalom váratlan kitörése ugyanazon év őszén s kegyetlen leveretése, mely az egész magyar nemzet részvétét költötte fel, s az ázsiai kolerának dúlása hazánkban 1831-ben, kapcsolatban a felvidéki nép lázadásával: mind olyan események voltak, melyek az élénk szellemű, mély érzésű ifjút erősen foglalkoztatták. Az 1832–36-iki országgyűlés ideje alatt Pozsonyba ment, hogy a haza sorsának intézőit színről-színre lássa, s az országgyűlési ifjakkal együtt reméljen, lelkesűljön. Deák akkor jelent meg az alsóházban először, egyszerre tekintélyes helyet foglalva el ott; s mellette a Hymnus költője, fenkölt, nemes lelkével, magasan kiváló művészi előadásával: lélekben oly rokon a fiatal Eötvössel. A felsőházban a fiatal Wesselényi Miklós báró alakja emelkedik ki, mennydörgő szónoklatával. Mindez jó iskola volt az államférfiúi pályára készülő ifjúnak. 1833-ban leteszi az ügyvédi vizsgát, 1834-ben, atyja óhajtására, Fejérmegyében aljegyző lesz, majd 1835-ben a magyar királyi udvari kancelláriához kerűl s 1836-ban Reviczky kancellár fogalmazóvá nevezi ki: a mit Eötvös arra használ fel, hogy a bürokrata-pályának végleg hátat fordítson s menjen a maga útján. 1836–37-ben beutazza Európa nevezetesebb országait: Svájcot, Németalföldet, Angliát, Francia- és Németországot, s onnan eszmékben, tapasztalatokban gazdagon, lélekben megférfiasodva tér vissza s hazatérte után az eperjesi kerületi tábla közbirájává lesz, inkább apja óhajára, a nélkül hogy a hivatalnoki pályára több kedve volna most, mint előbb vala.
