Arany első irodalmi olvasmányai

Full text search

Arany első irodalmi olvasmányai
Utóbb, a mint a szalontai partikula legszorgalmasabb és legtehetségesebb deákja, már verselő hírre emelkedett az ottani viszonyok közt keservesen kielégíthető szomja bizonyos vezetés alá kerűlt: egészen a debreceni, kissé ósdi irodalmi felfogásnak és ízlésnek levegőjében fejlődött. Csokonait méltán magasztalták előtte, de követendő példákul állították a Dorottya költője mellé a rímkovács Kovács Józsefet, Bályit, Gáthit és a többieket. Kazinczy felvidéki és az Auróra-kör pesti törekvéseiről, munkáiról, az egész új magyar irodalom fejlődéséről jóformán semmit sem tudott; Debrecennek s szellemi területének ezekhez kevés köze volt. De Arany irodalmi pályájának ez a sajátságos alapvetése is fontos és tanulságos egész munkássága szellemének megértésére. Akkor, a mikor fiatal lelke mohó tömegességgel szítta leghatározóbb irodalmi benyomásait: ezek között az irodalmunkban akkor uralkodott átmeneti irányok, többé-kevésbbé kölcsönző iskolák, egy-egy külön míveltségi osztályt tekintő törekvések s ezek művei nem szerepelnek, tényezőkül a jövőre nem gyökereznek meg. A mint teste szerint is a nép véréből való, lelki szervezetének is leghatalmasabb táplálója, tartalmának magva a nép költői világa, vagy legalább olyan, melyet ez magáénak fogadott vagy fogadhatott. Mig irodalmunk, legalább uralkodó köreiben, a népi nyers eredetiségeknek s a Gyöngyösi-féle hagyománynak és stílnek mellőzésével, a deákosokból és németesekből fejlett tovább s a nemzeti elemeket csöppenkint véve föl, egy sereg lépcsőn keresztül jutott el, körülbelül félszázad alatt, az igazán és teljesen nemzetihez: Arany belső világa más fejlődést, sokkal közvetetlenebb, egyszerűbb és természetesebb átmenetet mutat. Az egy Csokonai kivételével, a művészietlen és mesterkedő népies volt az, a mit ő a maga szűk körében magyar költészetnek talált, tanúlt, tudott és talán szeretett. Tanúlt ezen kivül igen sokat, az összes deák klasszikusokat s a nyugotiakat is, de az utóbbiakat, először és egy ideig, szintén az ósdi magyar ízlés és stíl tolmácsolásában. Ámde sem amazokat, sem ezeket, sem a régi, sem az új idegeneket nem próbálta utánozni a régi magyar költészet félretételével, mint tette többé-kevésbbé a divatos irodalom, hanem egyszerűen tudását gyarapította és ízlését nemesítette rajtok. Első és határozó benyomásainak erejénél fogva alig juthatott eszébe e benyomások lenézése és eltörlése; mikor költői kedve ébredt, csak forrásuknak, a régi népies költészetnek tisztelő folytatására gondolhatott. De többet is tanúlt, különösen a nyugoti nyelvek korai elsajátítása után, többet mint irodalmunkban bárki, általánosabban, többféle irányban, mint hogy ezek egyikéhez egyoldalú utánzónak vagy csak követőnek is szegődhetett volna. Ez a két mozzanat: a régies, magyaros költészetnek ifjú korabeli kizárólagos benyomása, azután olvasottságának, tanúlmányainak rendkivül széles köre határozták meg fejlődését. A maga nemesített ízlésével és rendkivüli költői erejével egyszerűen folytatta, de fényes művészetté emelve folytatta, azt a költést, melyet gyermekkorában a ponyván, a mestergerendán, rektorának asztalán, az aratók és kukoricafosztók ajakán talált és megszeretett. És a lélektani fejlődés kényszerű törvényénél fogva bizonyára folytatta volna Petőfi példája nélkül, Erdélyinek népköltésünkről szóló fejtegetései nélkül s a Kisfaludy-társaság népies tárgyakra utaló 1846-diki pályázathirdetése nélkül is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi