Verseghy Ferenc és társai hasonlókép az egyeztetést készítik elő. A különböző iskolák vívmányait és eredményeit egyesítik, s majd elvszerűleg, majd elvök ellenére tovább fejlesztik. Verseghy ép annyi költői hivatással, mint tudományos készűltséggel vizsgálja a zene és költészet törvényeit s egymáshoz való viszonyát. Elméleti tanításaiban és költői alkotásaiban gyakor ellenmondásba jut. Teljes alapossággal fejti ki a klasszikai verselés szépségét, a különböző sorok összetételét: mégis a nyugot-európai dalokat, különösen a mértéktelen jambusokat és trocheusokat kedveli és ritka szerencsével míveli. Elveiben és példáiban ennél fogva egyre ingadozik: a tiszta mértéket vallja, a rímet és dallamosságot gyakorolja. Tanulmányaiban a nemzeti irodalomhoz fordúl s a nemzetnek szolgál és áldozik. Verseghy és társai: Bacsányi, Szentjóbi, Szabó, Dayka, osztályosai az egyeztetésben és ingadozásban, fölülemelkedve a népiességen, már nemzetiességre törekszenek: azért nevök nemzeties ingadozók. Valamennyi eredeti tehetség, férfias erővel és lobogó szenvedélylyel, mint Bacsányi és Dayka, vagy meleg érzéssel és naiv közvetlenséggel, mint Verseghy és Szentjóbi Szabó. Sors üldözöttei egytől-egyig: de a múzsának avatottjai. Eszthetikai tanaikat német forrásból merítik ugyan: de költői alkotásaikban hazai földön maradnak s különösen a lírában sok szépet és becsest adnak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.