A Hunniás

Full text search

A Hunniás
A nemzeti nyelvnek szokatlan hévvel megindúlt ápolása s egyesek buzdítása korán vonták az irodalmi pályára. Első versei még 1782-ben keltek; a következő években szorgalmasan irogatott a Magyar Musába, nemcsak költeményeket, hanem értekezéseket (a versekről és a fordításokról) is. Hírét-nevét azonban első önálló művével: a Hunniás vagy Magyar Hunyadi című elbeszélő költeményével szerezte, melyet 1787-ben Győrött adott ki, hosszú előbeszéd és üdvözlő versek kiséretében. A hat »könyv«-re terjedő költemény ott veszi föl az események fonalát, midőn Hunyadi János a rigómezei ütközet után a rablók kezeiből kimenekűlve egy pásztorral találkozik: a Hunyadi által hűtlensége miatt megöletett Drakula legkisebb fiával. Mint Vergilius Aeneással Trója feldúlását, úgy beszélteti el most Horváth két éneken át Hunyadival a várnai és rigómezei ütközetek lefolyását. Ezután az Irigység megszállja Drakulát, s ez Hunyadit rabul viszi Brankovicshoz, de a Nagy Lajos szellemétől megintett Mátyás s a főurak csakhamar kiszabadítják. Az ötödik könyvben az Irigység, Félelem, Pártütés és Visszavonás összeesküsznek Hunyadi ellen, mikor Giskrával harcol, de nem veszthetik el; végül a hatodik könyv Belgrád ostromát s Hunyadi utolsó diadalát beszéli el. A beteg hősnek álmában megjelenik Nagy Lajos, elvezeti Budára s Mátyást mint királyt mutatja be neki. Kapisztrán magyarázza meg a jelenést, hogy Hunyadi a nagy királynak tulajdonkép unokája; erre aztán a hős vezér tanácsokat ád fiának s meghal. – A könyv előszavában azt mondja Horváth, hogy Vergiliust akarta utánozni, s Péczeli magyar Henriása volt rá buzdító hatással. Az utánzásnak valóban sok nyoma van (a jegyzetekben sürűen utal is rájok a szerző), de csak a külsőségekben. Az egészben kevés a lelemény, s hiába keressük az események egymásra ható bonyolítását és a szereplők jellemzését. Inkább verses krónikát ír, mint époszt. Mily kevés érzéke van Horváthnak a szerkesztés követelményei iránt, azt eléggé bizonyítja – akkori irodalmi viszonyainkra is jellemző – »előbeszéde«, mely szerint »úgy intézte a könyvnek utolsó részét, hogy, ha akárkinek is kedve volna kitoldani, iktathat még belé a hatodik könyv előtt is két könyvet és utána is kettőt«. De áradozó előadásának könnyen érthető népiessége, a Gyöngyösinél bámúlt »igaz magyar« négyes rímek s mindenekfölött a hazafias tárgy nem tévesztették hatásukat a nemzetisége tudatára ébredt s már akkor erősen forrongó közönségre.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi