Természetrajzi munkái
Természetrajzi munkái
Földi azonban a költészetben csak műkedvelő, ezt csak eszköznek tekinti saját ízlése fejlesztésére és a magyar nyelv mívelésére, otthon a természet- és nyelvtudományban érzi magát. Ő a magyar természetrajz atyja. A debreceni kollégiumban – úgy látszik – már Mélius óta hagyományos érzék mutatkozik a növénytan iránt, mely Földire is átöröklődött, sőt benne orvosi hivatásánál fogva még erősebben kifejlett. Egyrészt tehát a természetrajz iránti lelkesedés, másrészt a magyar nyelv tudományos mívelésének szüksége arra birják, hogy a természetrajznak magyarul való tanítása mellett izgasson, sőt hogy a természetrajzot, mint rendszeres tudományt, ő szólaltassa meg először magyar nyelven. Fölkutat minden régi magyar könyvet, a mely csak növényről, állatról és ásványról szól; összeszed a nép nyelvéből minden kifejezést, a mi csak a természet három országára vonatkozik; a maga gyűjtésében nem bízva, közreműködésre hívja fel mindazokat, a kik csak a magyar nyelvű természetrajz megalkotását kivánatosnak tartják; szükség esetén új szók alkotásától, az idegen műnyelv utánképzésétől vagy megmagyarításától sem riadva vissza. Élete feladatául tűzi ki a természet mind három országának magyar nyelvű leírást; követendő eljárását és munkája tervezetét egy értekezésben mutatja be, mely Rövid kritika és Rajzolat a Magyar Füvésztudományról címen jelent meg Bécsben 1793-ban.
Nagy művéből azonban csak az első részszel készülhetett el, mely az állatok országát írja le Linné rendszerében,* és a melynek műnyelve irányadóvá lett a magyar állattanban. De szelleme és úttörő példája e téren is termékenyítőleg hatott, munkája folytatókra talált és kevéssel halála után debreceni írótársai, mondhatni tanítványai, megalkották az első rendszeres magyar növénytant is.
Természeti Historia a Linné Systemája szerént. Első Tsomó. Az állatok országa. Pozsony, 1801. A »rendszer«-t ő használja először systema értelmében; műve különben tele van új, néha merész alkotású műszavakkal; pl. sceleton = csontállat, organum = műszer; továbbá: áthasonlít, hasonfaj. A régi nyelvből föleleveníti a habarnica szót polypus értelmében, a kerecsen és karoly madárneveket, a tájszavak közül felhasználja a csúvik, kúvik, gőte, buczó stb. szavakat.
