Verseghy Ferenc
Verseghy Ferenc
VERSEGHY FERENC, a szolnoki Verseghy János Ferenc só-tiszt fia, 1757. ápril 3-án született. Középiskoláit Pesten kezdte s Egerben folytatta, a hol belépett a papi szemináriumba. Mint papnövendék bölcseletet és theologiát tanúlt s 1777-ben kilépvén a szemináriumból, egy évig a budai egyetemet látogatta, majd a pálos-rendbe vétette föl magát a mária-nosztrai kolostorba, s itt 1781-ben áldozó-pappá szenteltetett. Miután pár évig az ifjabb növendékeket a bölcseletben oktatta, Pestre költözött, hol mint egyházi szónok nagy hírre jutott. Pár év múlva tábori lelkész lőn s majd Kis-Celben, majd Budán tartózkodott. Súlyos betegsége miatt állásától megválván, néhány évig egészen az irodalomnak élt. A Martinovics-féle összeesküvés őt is magával sodorta s majdnem kilenc évi fogság után nyerte vissza szabadságát, 1804-ben. Innentől kezdve részint csekély nyugdíjából, részint azon jövedelméből élt, a melyet József nádornál mint »magyar nyelvgyakorló mester« szerzett. Meghalt 1822. december 15-én.
