Kazinczy vagyoni állása
Kazinczy vagyoni állása
Kazinczy nemcsak szelleme legdrágább kincseit áldozta nemzetének, hanem anyagi erejét is jórészt a saját és kiválóbb íróink munkáinak kiadása emészté föl. Kiadásai nemcsak tartalmilag, de pusztán nyomdai kiállítás tekintetében is méltók hozzá, s itt is a finomabb ízlés terjesztői voltak. De azért – mint Kölcsey mondá – »tizenegy millió népesség közt vevőt nem keltenek, legnagyobb becsű kéziratainak nyomtatót nem talált az országban«. Így folyvást adósságokkal kellett küszködnie, a melyeket 1825-ig felesége vagyonából vélt törleszthetni. Jóllehet azonban neje testvérei ellen indított pörét a kir. táblán megnyerte, annak érvényt nem volt képes szerezni. A Magyar Tudós Társaság megalakúlásakor a titoknoki tisztségre némelyek őt szemelték ki, de e terv meghiúsult. Azonban a történelmi osztálynak első vidéki rendes és fizetéses tagja lőn, s résztvett az alapszabályok kidolgozásában is, midőn a nyomában támadt új írók örömmel üdvözölték körükben. A fejlődő irodalmi élet kiengesztelte némileg sorsával, bár észre kellett vennie, hogy iránya immár a múlté, közte és az új nemzedék közt a nemzetiség erősbülő érzése, a romanticizmus szelleme széles válaszfalat vont. De azért írói szenvedélye nem hagyta el őt utolsó percéig. Az 1831-i kolera s a felsővidéki zendűlés azonban megrémítették; azt hívé, neki is menekűlnie kell hazulról. Augusztus 21-én őt is meglepte az öldöklő vész, s 23-án meghalt. Gyászba borult özvegye s gyermekei ott temették el saját birtokán, s egyszerű emlékkövét özvegye emeltette.
)
