A Regék keletkezése
A Regék keletkezése
A Boldog Szerelem és az első Regék egy évben jelentek meg. 1795-ben bécsi barátaival együtt több téli estét töltött Kisfaludy A hajdani kor regéinek olvasásával, »melyeket Veit Weber oly eredetien és szépen ád elő«. Midőn a következő évben megfordúlt Ausztriában, utóbb meg délnémet földön, képzelete áthelyezte Veit Weber »scénáit« a sok váromladékba; »nagy érzemények támadtak benne« és »lelke emelkedett«. Majd később, midőn letelepedett szülőhelyén, s oly sűrűn láthatta meg Sümeg, Tátika, Csobáncz, Szigliget, Somló és Rezi várának omladékait, újra fölelevenedtek benne a külföldön keletkezett nagy érzemények és úgy gondolta, hogy a magyar hajdankorból ép oly megható történeteket lehet meríteni, mint a minőket Weber merített a német középkorból. Weberben bizonyos lapos felvilágosúltság egyesűl a romantikai hajlamokkal. Sötét lelkű bűnösök, vagy hófehér ártatlanságok szerepelnek részint borzalmas, részint érzelgős történeteiben. Leginkább az első Regéken érezhető Weber hatása. Különösen Somló, melyet Kisfaludy »kölykének« nevezett, igen élénken emlékeztet Veit Weber Wolffjára. A hasonlóságokat, melyek Bakacs Elek s Ritter Hartmuth, Kéri Lóra s Elsemuth, Luca asszony s Ida von Anglau, Kanóth s Péter barát viselt dolgai közt kimutathatók, nem tulajdoníthatjuk a puszta véletlennek. Annyi bizonyos, hogy a lovagromantika motívumai Weber utján jutottak a Regékbe.
Kisfaludy S. mostani síremléke Sümegen.
