Hadi fogságban

Full text search

Hadi fogságban
Draguignanba vezette útja. Citoyen Valentin házában pihent meg; szemközt lakó szomszédja D’Esclapon Karolina volt, egy párizsi nő, ki a rémuralom alatt Draguignanba menekűlt nagybátyjához. Karolina »széplélek« volt, Vergilt is olvasta és sok francia könyveket adott Kisfaludynak, ki »frank nyelvének tudományát« D’Esclaponnak tulajdonítja, ép úgy, mint olasz tudományát Medinának. Hanem a draguignani viszony távolról sem volt oly szenvedélyes, mint a bécsi, s úgy látszik, hogy a széplelkű ömlengések körén belül maradt. A Kis Dorilis, Irishez, a Gyónó Grófné s még néhány hasonló verse francia költemények utánzatai, vagy éppen fordításai lehetnek. Valószínűen Draguignanban fordította le Chaulieu Voyage de l’Amour et de l’Amitié című költeméyét s Parny Chansons Madécassesjai egy énekét. Montesquieu Temple de Guidejét még a milánói fellegvárban dolgozta át, de a Magyar Thaliának több darabjai, melyek bizonyára fordítások vagy átdolgozások, a francia fogság alatt készűlhettek el. Ugyanez időtájt vagy talán még korábban kapcsolta össze a két xenofoni történetet A szép lélek címe alatt.
Ez első prózai kisérletek, keltezésük korát tekintve, valóban meglepőek, mint Toldy mondotta, midőn kiadta őket. Kisfaludy elismerte, hogy nyelvén formált valamit Báróczy s hogy Kazinczy prózájának igen sokat köszön. De még többet köszön szerencsés adományának; könnyű, eleven és fordulatos stíljük miatt fordításait kiváló hely illeti meg a magyar próza történetében. Még inkább áll ez a Napló és Franczia Fogságom című művéről. E Sklubicshoz intézett úti leírás, mely eleinte valóságos levelekből állott, de később a levél formájától eltérve, naplószerű följegyzéssé lett, Kisfaludy legértékesebb prózai műve. A század elején nagy lelkesedéssel olvasták volna, ha a költő befejezi és kiadja, mint szándékában volt. Akkor leginkább az érzékeny helyek, a baráti és szerelmi ábrándozások tetszettek volna. Ezek ma is érdekesek, de mi most inkább a leírások friss közvetlenségét s a változatos élmények élénk elbeszélését szeretjük a Naplóban.
Az említett műveken kivül még másokkal is foglalkozott Kisfaludy a francia fogságban. Draguignanba utaztában Paviában megvette Petrarcát. Már régebben ismerhette a költőt, kit akkor annyian idéztek, dicsőítettek és fordítottak. De most a Provenceba jutott, Vauclusetől nem messze lakott és D’Esclapon Karolina is arra ösztönözte, hogy írja le Petrarca szerelme történetét Tasso strófái nemében. Kisfaludy rögtön hozzáfogott a munkához s csakhamar pár száz verset írt össze. Hanem e közben saját érzései is éneket kértek. Karolina szobájában függött Laura képe s Kisfaludyt e kép Szegedy Rózára emlékeztette. Már eddig is emlegette a magyar szépség büszkeségét s neheztelését, s most a messze földön, a hadi fogoly kényelmetlen állapotában, Petrarca emlékeinek ostroma alatt hamar beleképzelte magát a boldogtalan szerelmes hangulatában.

Kisfaludy Sándor.f
Szeptember elején tudta meg, hogy a hadi foglyok haza mehetnek; e hó 16-án bucsúzott el Karolinától, ki sürű könnyzápor között megvallotta neki, hogy szerelmes belé. Örök emlékezetül Mad. Deshouličres költeményeit ajándékozta Kisfaludynak.
Szeptember 28-án indúlt el költőnk a hajón Génua felé a legcsendesebb időben. Délután iszonyú vihar keletkezett, a hullámok majd elborították a hajót, s az utasok segítettek a hajóslegényeknek a vizet kilapátolni. E munka közben Kisfaludy ír »táblácskája« is a tengerbe veszett. Pedig e táblácskában volt a Himfy nagy része, csak tizenhárom másutt elrejtett dal maradt meg belőle. Hasonló sors érte a Petrarcha és Laurát is s így csak néhány Himfy-dalt vitt magával Tirolba, honnan Klagenfurtba utasították, mivel kiváltatásáig ellenség előtt nem szolgálhatott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi