Szépirodalmi vállalatok
Szépirodalmi vállalatok
Tudományos időszaki irodalmunkat a Döbrentei Gábor Erdélyi Múzeuma (1813–1818-ig tíz füzet) és a Tudományos Gyűjtemény (1817–1841-ig 300 havi füzet) képviselték; utóbbi mellett az elmaradhatatlan melléklet a Szépliteraturai Ajándék (1821–1827), később Koszorú (1828–1841) közölték havonként egy íven a selejtesebb költeményeket, mert költészetünk java-része a jobb ízléssel és nagyobb kritikával szerkesztett Aurora (1822–38), Hebe (1824–26) és Urania (1828–32) című zsebkönyvekben jelent meg; utóbbiakban már gyakrabban találkozunk színmű- s beszélyiróinkal is.
Hírlapirodalmunk föllendülése, a hírlapolvasók számának szaporodása megérlelé a talajt nálunk is, hogy a szépirodalom külön közlönyt nyerjen. ROTHKREPF (MÁTRAY) GÁBOR alapította 1833. április 1-én az első szépirodalmi divatlapot, a Regélőt, társlapjával, a Honművészszel; mindkettő felváltva hetenként négyszer szerény 8-rét alakú félíves számokban jelent meg. Ez a két kis lap középpontját és csaknem teljes tárházát képezi az akkori, zsenge korát élő, művészetünknek és szépirodalmunknak. Új folyamában Regélő Pesti Divatlap címmel 1842–44-ben Erdélyi János jeles eszthetikusunk kezében a kor magaslatára emelkedett és jeleseink közreműködésével még ma is figyelemre méltó folyóirattá fejlődött.
MUNKÁCSY JÁNOS Rajzolatok c. szépirodalmi lapja (1835–1839.) szintén ezen irányt követte, habár kevesebb szerencsével.
