A magyar faj eredete.
A magyar faj eredete.
A magyarság török vérrel s török míveltséggel átjárva Volga-menti hazájában, szinte egy társadalomban élt a törökséggel. Ha egyéb okunk nem volna feltenni, e helyzet is bizonyítja, hogy azokban a nagy népmozgalmakban, melyek a Volga felől indúlva meg, Etele nevéhez vannak kötve, már a magyarság is mint alkotó rész benfoglaltatik. Vegyes nyelvű hódolt és szövetséges altáji törzsek, a mint az ár ragadta magával, alkották az altáji népvándorlás első hullámát, mely mai hazánk területére érve, fajunk első rétegét rakta le. A második áradat, a bolgároké is, török és finn-ugor elemekből állt (bolgárok a Balkán-félszigeten); így a többi, az avar, a magyar s a nyomukat követő besenyő, jász-kún áradatok. Mindannyi itt állt meg a Duna-Tisza völgyében, sokféle alkotó részből olvadva össze az uralkodó magyar nemzetnek nyelvi és faji egységében, mely történelmünk ezeréves folyamán az európai népek társaságában fejlődött tovább, egyéniségében teljesen beilleszkedve a nyugoti keresztyén népek nagy családjába.
Nemzetünk nyelvi és faji állását illetőleg tehát meg kell állapodnunk abban, hogy nyelvünk és fajunk első kiindulását illetőleg, a finnugor néptörzs egyik hajtása. Beszélte nyelvünk alkotása s legrégibb szóanyaga ezen nyelvágtól elválaszthatlan; vére, míveltsége pedig öszekötő kapocs a törökséggel, melylyel anthropologiailag s történelmileg egy közös keretbe illik. A nyelv és faj két, egymással gyakran nem azonosítható kategoria a népek életében. Egyik is, másik is egyenrangú alkotó rész, melyet csak együtt magyarázhatják s értethetik meg a nemzetet.
