A krónikaírás kezdeteire nézve, mivel csak későbbi kéziratok maradtak meg, magára a krónikák tartalmára vagyunk utalva. Ebből kitűnik, hogy a királyok történetének első megirása körülbelül II. Géza király idejére, 1150–1160 körül esik. Ez a következtetésünk azon alapúl, hogy a krónika ez ideig gazdag, költőies, azontúl pedig hosszú időn át alig közöl mást mint a királyok koronázása, halála és temetése idejének száraz elsorolását. Feltünő továbbá az a nagy tisztelet, melylyel II. Gézáról és atyjáról Vak Béláról szól; feltünő a részrehajlás e család őse, Álmos herceg iránt, Kálmán királylyal szemben. Ugyancsak a hatalom vezet azon következtetésre, hogy e krónikát Dömösön szerkesztették, azon klastromban, mely Álmosnak és családjának emlékét különös tiszteletben tartotta. Ennek a könyvnek, melyet Nemzeti Krónikának nevezünk el, nincs meg sem eredetije, sem másolata. Csak a későbbi megmaradt krónikákból, melyek átvették, kivonták vagy bővítették és folytatták, lehet tartalmát és szövegét megközelítőleg rekonstruálni.
Nemzeti Krónikának nevezzük, bár latin nyelven szól, bár egy klastromnak a világtól elzárt falai közt jött létre. De a latin köntösön áthallatszik a magyar szív dobbanása, és a hazafiság napja besugározza a szerzetes élet egyformaságát.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.