A Halotti Beszéd nyelve

Full text search

A Halotti Beszéd nyelve
A Halotti Beszéd nyelvének hangbeli jelleme egészen hasonló az okiratokéhoz, de a nyelvtannak egyéb részeire nézve már sokkal több fölvilágosítással szolgál; így a szóképzésre és – a mi összefüggő beszédben természetes – különösen a ragozásra és mondattanra nézve.
A képzők közűl csak a legérdekesebbiket emeljük ki. A H. B. szerint a -t vagy -at -et képző mely igékből képez főneveket, voltaképen tv-nek hangzott. Az intés, üldözés, kínzás fogalmakat így fejezték ki akkor: intetv-, ildetv-, kínzotv- (ma így volna: intet, üldet, kínzat). Ez főleg azért érdekes, hogy a hit helyett valaha hitv-et mondtak.
A névragozásra nézve is csak egy tanúlságot akarunk e helyben meríteni a Halotti Beszéd nyelvéből; azt, hogy a ragok eredetileg önálló szók voltak. Már láttuk az okiratok adataiból, hogy a -ra -re rag valaha reá volt, s ez ugyanolyan névutó, mint alá, fölé stb. Továbbá, hogy Anonymus még nem azt mondta: Oundunak, Tosunak, hanem Oundu-nek, Tosu-nek; ez is azt mutatja, hogy a nek valamikor önálló volt. Ugyanígy olvassuk a Halotti Beszédben hangzóilleszkedés nélkül: halálnek, fajánek, mogánek, – és jouben, a mi ma jóban. Még szembetünőbbek a következők: világbelé, orországbelé, nyugolámbelí = világba, országba, nyugalmába, és timunöcébelől = tömlöcéből. Ezekből kiviláglik, hogy a mai -ba -be rag régente belé volt s a mai -ból -ből rag belől. Ezek pedig ép olyan viszonyszók voltak akkor, mint pl. a felé és felől névutók.
A Halotti Beszédnek igeragozásában legföltünőbbek ezek az alakok: terömtéve, feledéve, hadláva stb. ezek helyett: teremté, feledé, hallá. Minthogy e mai alakokban csak a múlt időnek a tője van meg, melyhez a többi személyében a személyrag járúl (teremté-m, feledé-d stb.): tárgyas ragja rejlett, ugyanaz, mely -ja alakjában a harmadik személy tart-ja-félékben. – Még az ennéik alakot említjük, melyben egész tisztaságában meglátszik az esz-ik-beli személyrag, holott a mai ennék-ből elenyészett a ragnak magánhangzója.
Vannak e nyelvemlékben egész szók is, melyek ma ismeretlenek, divatjukat múlták, kihaltak, – köztük olyanok is, hogy a H. Beszéden kivül egyáltalán nem fordúlnak elő. Ilyen a már említett ildetv, »üldözés«, továbbá bírság-nap »ítéletnap«, önöttei az Istennek »boldogúltjai« jorgat »irgalmaz«, këgyëd »kegyelmez«, fész »fészek« (finnül pesä), isa »bizony«.
Érdekes mondattani régiségeket látunk ebben a mondatban: Halláva choltát teremtőë istentűl azaz teremtője Istentől = az őt teremtő Istentől; itt tehát a személyragos főnéva rákövetkező főnévnek jelzője, mint pl. ezekben: fele királyságom, java buza, alja rozs. – Hadláva choltát a. m. hallá holtát, azaz »hallá, hogy meghal«. A t-képzős főnévnek ilyen használata akkoriban közönséges lehetett, mert még a XV. század kódexeiben is olvasunk ilyeneket: koldtóltomat általlom = restellem, hogy kolduljak; ígyen akarom ő néki maradtát = azt akarom, hogy ő így maradjon.
Így szól továbbá a H. B. ki napon émdöl az gyimilcstűl, e helyett: a mely napon eendel ama gyümölcsből. Itt a ki névmás melléknévileg, jelzőül van használva, s hasonlókat olvasunk a XV. század közepén, pl. »magát adván Krisztusnak, ki isten áldott légyen örökké« = a mely isten.
Még egy mondatot idézünk a H. B.-ből. Vimádjomok ez szegíny ember lëlkiért, azaz imádjunk e szegény ember lelkeért. Imádni, csodálni s több más ilyen ige előfordúl még későbbi kódexeinkben is tárgy nélkül, mig ma csak tárgyesettel használjuk őket, különben pedig reflexiv származékaikat alkalmazzuk: imádkozni, csudálkozni.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi