Hess András
Hess András
Gutenberg találmánya a föltalálás után mintegy húsz évvel jutott el hozzánk. Geréb László budai prépost és alkancellár a míveltség terjesztésének e fontos eszközéről hírt vévén, 1472-ben Hess Andrást Velencéből Budára hívta s vele állíttatta föl az első hazai nyomdát, megelőzve ezzel több külföldi államot, mint Németalföldet, Angol- és Spanyolországot, sőt Cseh- és Lengyelországot, Ausztriát. Nyomdájának két termékét ismerjük. Az egyik, mely év nélkül jelent meg: Magni Basilii Leonardi aretini in opusculü de legendis poeticis címet visel, s a 15-ik levélen van a kolofonja: Sic finis libelli Basilii est per A. H. E két betű Hess András nevének kezdőbetűje. A másik már vaskosabb munka, s kisívrétű 67 levélből áll; ez a Chronicon Budense név alatt ismeretes magyar krónika, mely a magyar történetet a húnok eredetétől kezdve Mátyás király megkoronáztatásáig tárgyalja. A munka Geréb Lászlónak van ajánlva s mostanáig tíz példányban ismeretes. A kolofon szavai szerint: Finita Bude Anno dni M.CCCC.LXXIII. in vigilia penthecostes: per Andreă Hess. Mint a mellékleteink közt levő hasonmáson látható, e nyomtatvány az olasz hatást hordja magán, a mennyiben nem az akkor szokásos gót betűkkel, hanem a kerek (római) tipussal készűlt, melyet Hess Olaszországból hozott magával.
