E nemesi és egyszersmind országos jog a XVI. századot megelőzőleg az írott, rendszeres alaknak híjával volt. Szabályai csak ritkán alapúltak törvényeken, hanem a szokásból fakadtak, és emlékezetben s érvényben is csak a gyakorlat tartotta őket. Az országos bíráskodásnak az Anjou-királyok óta a királyi kuriában összpontosítása és annak az ott működött rendes vagy nagybírák (nádor, országbíró, személynök) parancsaival (mandata judiciaria) igazítása, e gyakorlatnak némi állandóságot és határozottabb formát adtak ugyan, de a jognak bizonytalanságát nem szüntették meg. A folyton változó életviszonyok közepette a jogkereső felekre, úgy mint a bírákra nézve idővel gyakran nehézzé vált a való jogot megtalálni, mi nem ritkán igazságtalan ítélet hozatalának, sőt a bíráskodás erőszakos megzavarásának is okul szolgált. E bizonytalanságból a magyar jogot csak elveinek és szabályainak rendszeres egybefoglalása menthette ki.
A férfiú, kit több rendbeli sikertelen kisérletek után, e feladat teljesítésével király és ország megbíztak: Werbőczy István volt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.