Werbőczy későbbi szereplése
Werbőczy későbbi szereplése
E sikertelenség azonban Werbőczi tevékenységét nem lankasztotta. 1515 óta mint személynök a királyi tábla élén az ország törvényfolyását igazította, az országgyűlésen pedig továbbra is a köznemesség vezéreként szerepelt, melynek szellemében iparkodott a törvényhozást irányítani és az ország kormányzatát átalakítani. Az 1525-ki zivataros hatvani országgyűlésen, mely Báthori Istvánt a nádorságtól megfosztotta, a köznemesség nagy lelkesedéssel Werbőczit emelte a nádori székbe. Önzetlensége és rendíthetlen igazságossága, melyet mint »Magyarország nádora és szolgája«* tanúsított, számos barátját is ellenségévé tévén, az 1526-ki Sz. György napi orszgágyűlése őt nemcsak a nádori méltóságból tette le, de még a hűtlenség bűnében is elmarasztalta.
Igy címezi magát Werbőczy az ország hivatalos irataiban.
A Mohácsnál az országra tört vész rázta fel ismét tevékenységre. A nemzeti királyság eszméjét szolgálva, erélyesen közreműködött Szapolyai János trónra emelésében. Működése azonban az ország ketté választása után már nem volt többé oly nagy arányú és mozgalmas mint előbb. A nyugalmasabb kancellári méltóságban szolgálta János király ügyét s Budának török kézre jutása után, mint a török uralom alá jutott magyarok főbírája múlt ki 1541-ben. Élete végének tragikus küzdelmei között mutatja be hatalmas alakját Kemény Zsigmond a Zord időben. Fiága nemsokára utána fiaiban kihalt; leányági egyik késő maradéke Lorántffy Zsuzsánna volt.
