Istenes énekek
Istenes énekek
Vallásos, vagy a mint maga és kora nevezte, istenes énekeiben ugyanazon eszmék és érzések uralkodnak, mint átalában a kor protestáns költészetében, a mi csak természetes, mivel Balassi is ugyanazon forrásokból táplálkozott, mint az egyházi költők, a régi himnuszokból, a reformációnak külföldi híres énekszerzőiből s főkép a zsoltárokból. Dávid könyvét teljesen le akarta fordítani, de csak öt zsoltárnak az átdolgozása maradt reánk. Azonban e néhány költemény is elegendő volt arra, hogy Szenci Molnár Albertnek buzdításul és például szolgáljon a zsoltárkönyvnek könnyedebb formájú, költőibb nyelvű, általában énekelhetőbb átdolgozására. De nemcsak Szenci Molnár, hanem az egész kor is nagy gyönyörűséget találta e zsoltárokban és egyéb vallásos költeményeiben, hiszen Balassit éppen istenes énekei tették a XVI. század végének és az egész XVII. századnak kedveltjévé, ezek tartották fenn a legújabb korig költői dicsőségét. Istenes énekei nem készűltek ugyan egyházi célra, de azért a reformáció legfőbb érzései, az istenbe vetett erős hit, a lelki nyugalmat megrabló bűntudat és az ebből folyó komor hangulat csak úgy végig vonúlnak rajtok, mint a protestáns papok és tanítók egyszerűbb versein; úgy hogy Balassi, ha katholizált is, költészetében megmaradt reformátusnak.
Balassi Bálint legelső munkájának (Betegh lelkeknek stb.) címlapja. (Krakkó 1572.)
Balassi »Betegh lelkek« stb. című munkájának utolsó lapja.
Istenes érdekei között elvegyűlve jelentek meg hazafias költeményei, a mint hogy hazafias érzése is gyakran beleolvad vallásos felfogásába. Hangja is csak oly bánatos, sőt még fájdalmasabb, mint vallásos költeményeiben, úgy hogy gyakran a kor jeremiádjait, a protestáns énekszerzők e hazafiasan vallásos, sajátos művét juttatja eszünkbe. A hazaszeretetnek mély bújával siratja Magyarországot, mely eddigelé a keresztyénségnek viselte pajzsát a pogányság ellen, és a melynek vértől öntözött mezei az összes európai lovagságnak szolgáltak vitézlő iskolájául, de most népe megromlott, vitézsége, híre, neve elfogyott. Fentebb idézett fájdalmas felkiáltása, melyben isten előtt verseit hívja honszerelmének tanulságára, ma is mélyen megint, sőt örök tiszteletünkre tart számot.
Hazafias dalai, bármily közel járnak is a vallásos költeményekhez, mégis bennök mutatkozik Balassi legeredetibbnek és legőszintébbnek; istenes énekei – a mint említettük – nagyobb részt átdolgozások, a szerelmi daloknak is jó része idegen forrásból kerűl, hazafias költeményei ellenben csakis honszerelméből és költői tehetségéből fakadnak.
