Petrőczy K. költeményei
Él, nem élvén; élte nélkül él, meghalván.
Esztendőknek véli óráit, számlálván,
Egy nap sokszor meghal, elholva kinlódván.
Másnak adván rabul, gondolattal nézi
Fájdalmas sebeit, s kételkedve hiszi;
Fél, remél egyszersmind, hogy kedvesen veszi.