A NÉPKÖLTÉSZET.

Full text search

A NÉPKÖLTÉSZET.
AZOKNAK a középkori énekmondóknak és muzsikusoknak, akik énekeikkel és muzsikájukkal mulattatták a királyi udvart és a magyar nemességet, az Árpád-korban általában joculator azaz mulattató a neve. Anonymus a maga Gesta Hungarorumában négy helyen is megemlékezik ezekről a muzsikus énekmondókról s megvetéssel nyilatkozik róluk, mert illetlennek tartja, hogy a nemes magyar nemzet a joculatorok csacska énekeiből és a parasztok hamis meséiből hallgassa elődeinek vitézi tetteit.
Latin okleveleinkben a XIII. századtól kezdve többször előbukkannak az énekmondók és muzsikusok nevei. Regös felvinci ember II. Endre király udvarnoka (1219); Csiper csallóközi joculator IV. Béla király korában a pozsonyi vár népéhez tartozik (1253); Szombat dunántúli joculatornak IV. Béla király felesége, Mária királyné, birtokot adományoz (1273); Énekös Lőrinc is a Dunántúlon él Kun László király idejében (1277); Hamzou joculatornak Kun László király uralkodása alatt egy somogymegyei királyi birtokon van a szállása (1288); Mikó joculator fiainak telke Veszprém megyében van az utolsó árpádházi király korában (1296).
A királyi joculatoroknak valószínűleg olyan külön csoportjaik voltak, mint például a királyi solymároknak. Egyik csoportjuk Pozsony megyében élt (Igrechfalva), a másik Zala megyében lakott (Igrici falu). Az Igrech, Igrich, Igrichy telepelnevezés gyakori, de arra nincsen krónikás vagy okleveles bizonyítékunk, hogy az Árpád-kor magyar énekmondóit igriceknek nevezték volna. Abban az időben latin nevükön joculatoroknak emlegették őket. A Kun László idejében tartott budai zsinat határozatainak egyik pontja megtiltja, hogy egyházi emberek a komédiásokat nézzék vagy a joculatorokat hallgassák. Ebből az is következik, hogy a joculatorok nemcsak királyi mulattatók voltak, hanem egyebütt is énekeltek. Éneküket minden esetre hangszeren kísérték.
Irodalom. – Toldy Ferenc: Az ó- s középkori magyar nemzeti irodalom története. I. köt. 3. kiad. Pest, 1862. – U. az: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – U. az: A magyar irodalom története rövid előadásban. I. köt. 3. kiad. Pest, 1872. – Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. I. köt. Budapest, 1893. – Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében: Képes magyar irodalomtörténet. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. II. köt. Kolozsvár, 1919. – Dézsi Lajos: Magyar történeti tárgyú szépirodalom. Budapest, 1927. – Szabolcsi Bence: A középkori magyar énekmondók kérdéséhez. Irodalomtörténet. 1928. évf.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi