LATIN IRODALOM: EGYÉB EMLÉKEK.

Full text search

LATIN IRODALOM: EGYÉB EMLÉKEK.
A XIII. SZÁZADBÓL több egyházi író emléke maradt fenn. BOLDOG MAGYAR PÁL – Paulus Hungarus – domonkosrendi szerzetes egy ma már elkallódott művében a kánoni törvények egyes részeit magyarázta. Ez a kiváló szónok magyar nemes családból született, 1221 körül a bolognai egyetemen az egyházi jog tanára volt, de amikor Szent Domonkos Bolognába érkezett, belépett a hírneves szerzetalapító rendjébe. Mestere több társával együtt Magyarországba küldte, itt csakhamar meghonosodott az új szerzet, Pál pedig tovább indult az eretnekek és pogányok megtérítésére. Először a boszniai patarénusokat, utóbb a Magyarországtól délkelet felé tanyázó kúnokat térítgette szerzetestársaival. Sikeres munkásságával nemcsak a szó mesterének, hanem a «kúnok apostolának» magasztaló nevét is kiérdemelte. A kúnok közé rontó tatároktól szenvedett vértanuhalált 1241-ben. Nevét a boldogok sorába iktatták. – A magyarországi pálosrendi szerzetesek szabályzatát PÁL veszprémi püspök készítette el 1263-ban. A remetés telepek gyorsan szaporodtak s ebben az időben egyesültek egy rendtartománnyá. Pál püspök kedvelt papja volt IV. Bélának, követe V. Istvánnak, kancellárja Kun Lászlónak. 1275-ben halt meg. – Egy ágostonrendi szerzetes, ÁGOSTON atya, 1297 körül írta meg a Szentháromságról és a katolikus vallásról szóló művét. Kézirata eltűnt. – Megmaradt ellenben ANDRÁS mester történeti munkája: a Descriptio victoriae. A Párisban tanult magyar pap IV. Béla király uralkodása idején a királyi kápolnában káplánkodott, utóbb a nápolyi Anjouk udvarába került. Valószínűleg V. István király küldte Dél-Olaszországba, mikor leánya feleségül ment a nápolyi és sziciliai király fiához. Itt írta meg András mester, 1282 táján, Anjou Károly király uralkodásának történetét. Művét a nápolyi Anjouk vérrokonának és pártfogójának, Szent Lajos francia királynak ajánlotta.
Kiadások. – András mester kéziratát a párisi Nemzeti Könyvtár őrzi. – Szövegét Duchesne adta ki: Historiae Francorum scriptores. V. köt. Páris, 1649. – Utóbb egy magyarországi névtelen Opuscula fugientia script. et rerum Hung. Buda, 1779.
Irodalom. – Fejérpataky László: Irodalmunk az Árpádok korában. Budapest, 1878. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1914. – Békesi Emil: Magyar írók az árpádházi királyok korában. Katolikus Szemle. 1896. évf. – Hegedüs István: Irodalomtörténeti tarlózások az olasz könyvtárakban. Irodalomtörténeti Közlemények. 1898. évf. – Szarka Gyula Váci Domonkos-konvent története. Budapest, 1912. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. II. köt. Kolozsvár, 1919.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi