A LEGRÉGIBB MAGYARNYELVŰ NYOMTATVÁNYOK.
A LEGRÉGIBB MAGYARNYELVŰ NYOMTATVÁNYOK.
A LEGRÉGIBB magyarnyelvű nyomtatott szövegek az 1527. évből valók. Ebben az évben Krakkóban két iskolakönyv jelent meg, amelyeknek latin, német és lengyel szövegeihez SYLVESTER JÁNOS krakkói egyetemi hallgató magyar értelmezéseket írt. Az egyik iskolakönyv Hegendorf Krisztoforusz latin grammatikája: Rudimenta grammatices Donati; a másik Heyden Sebald latin nyelvgyakorló könyve: Puerilium. colloquiorum formulae. A harmadik magyarnyelvű nyomtatvány a Heyden Sebald-féle latin-német-lengyel-magyar Puerilium colloquiorum formulae 1531. évi krakkói kiadása. Ez is Sylvester János közreműködésével készült: ő fordította magyarra a kis deák tankönyv latin-német-lengyel párbeszédeit. A párbeszédek tárgya a családi és iskolai élet köre, a köszönés, tanulás, lefekvés, evés, játék. Mivel a párbeszédek elég ügyesen alkalmazkodtak a fejletlen gyermekek gondolkodásmódjához, a kis kötet népszerű lett. Ebből a nyelvgyakorlókönyvből merítette első latin ismereteit a magyar ifjúság hosszú időn keresztül.
SYLVESTER JÁNOS irodalmi munkásságának súlypontja a XVI. század protestáns korszakára esik. Életének főbb adatai: szatmármegyei származású ifjú, 1526-ban a krakkói egyetem tanulója, utóbb a wittembergi egyetemen tanulja a hittudományokat; 1536-ban a vasmegyei Sárvár mellett fekvő Újszigeten tanító, itt Nádasdy Tamás országbíró nyomdát állít fel, ebben a műhelyben nyomatja ki Sylvester János 1541-ben magyarnyelvű Új Testamentumát: az első protestáns Szentírásfordítást; bécsi egyetemi tanár lesz, itt működik 1552-ig, ekkor távozik Bécsből s további pályájának nyoma vesz.
Kiadások. – Az 1527. évi két iskolakönyv hasonmáskiadását Melich János rendezte sajtó alá: A két legrégibb magyarnyelvű nyomtatvány. Budapest, 1912. – Az 1531. évi Heyden-Sylvester-féle iskolakönyv szövegét Dézsi Lajos adta közre: Heyden Sebald gyermeki beszélgetéseinek latin-magyar szövege 1531-ből. Budapest, 1897. – A negyedik magyarnyelvű nyomtatványnak, Komjáti Benedek Szent Pál levelei 1533. évi fordításának, hasonmáskiadását Szilády Áron rendezte sajtó alá: Az Zenth Paal levelei magyar nyelven. Budapest, 1883.
Irodalom. – Szilády Áron, Dézsi Lajos és Melich János fejtegetései az imént említett kiadásokban. – Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig. Magyar Könyvszemle. 1923. évf. – Thienemann Tivadar: Mohács és Erasmus. Minerva. 1924. évf. – Novák László: A nyomdászat története. II. köt. Budapest, 1927. – Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak. Minerva. 1927–1929. évf.
