PONCIÁNUS HISTÓRIÁJA.

Full text search

PONCIÁNUS HISTÓRIÁJA.
A KÖZÉPKOR rendkívül népszerű meséje, a Ponciánus históriája, szintén megjelent magyar fordításban. (1573.)
Ez a híres mese, a hét bölcs mester története, egyike volt a világirodalom legelterjedtebb novelláskönyveinek. Számos kéziratban és fordításban olvasták. A magyar fordítás a latin Ponciánus-szöveg nyomán készült s egy főmese keretében tizenöt kisebb mesét foglalt magában. A főmese elmondja, hogy Ponciánus római császár fiát, Diocletianust, hét bölcs mester neveli távol az udvartól. Midőn az ifjú hazatér, mostohaanyja el akarja csábítani, de az ifjú ellenáll a bűnös asszony csábításainak, ezért a császárné hamis vádat emel ellene Ponciánus előtt. A császár fölháborodva hallja, hogy fia aljas merényletet tervezett felesége ellen, fiát mindjárt halálra ítéli s az ártatlan ifjú mégsem szólhat, mert előzőleg kiolvasta egy csillagból, hogy neki hét napig egy szót sem szabad kiejtenie. Mesterei segítségére sietnek. A hét mester hét napon át hét elbeszéléssel védi Diocletianust, viszont a császárné hét elbeszéléssel iparkodik gyors cselekvésre unszolni férjét. A nyolcadik napon megszólal az ifjú, leleplezi mostoháját s elmondja a maga elbeszélését. Az igazság kiderül, a gonosz mostoha halállal lakol, Diocletianus megkapja atyja birodalmát.
A hét bölcs mester története keretes elbeszélés. A keretes alakú elbeszélő munkákban az író belekezd történetének elmondásába, de elbeszélését félbeszakítja újabb elbeszélésekkel, ezek a főtörténetből szervesen válnak ki s utóbb ismét szervesen kapcsolódnak bele a főtörténetbe. A Ponciánusról szóló keretes mesegyüjtemény magyar fordítója híven követte az előtte fekvő latin szerkezetet s szövegén csak munkájának vége felé kezdett rövidítgetni. Nagyon gyöngén fordított. Mondatait nehézkesen szövegezte.
Kiadások. – A Ponciánus-mese indiai eredetű. Keleti és nyugati feldolgozásainak száma rendkívül nagy. Elterjedés dolgában szinte vetekedett a Szentírással s fölülmulta a legnevezetesebb görög-római költői művek népszerűségét. A könyvnyomtatás még kapósabbá tette. Latinból lefordították a modern nyelvekre s száz és száz kiadásban árusították. Csak a XIX. században fogyott el olvasóközönsége. A magyar Ponciánus fordítóját nem ismerjük. Temérdek sajtóhibával éktelen fordítása Eberus Balázs bécsi nyomdász műhelyéből került ki: Poncianus históriája azaz hét bölcs mesterek mondásit csuda szép hasonlatossággal foglalván mi módon a császár fiát Diocletianust hétszer haláltul megmentették legyen. Bécs, 1573. (A nyomdász latin ajánló leveléből megtudjuk, hogy a kiadás gróf Salm-Neuburg Eck győri főkapitány és pozsonyi főispán nászünnepére készült. Neki is van ajánlva a fordítás. A XVII. században új kiadásai jelentek meg. Több meséje átment a magyar nép meseköltészetébe.) – Heinrich Gusztáv szövegkiadása: Poncianus históriája. Budapest, 1898. (Régi magyar könyvtár.)
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. köt. Budapest, 1886. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Heinrich Gusztáv: Poncianus históriája. Budapest, 1898. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Beöthy Zsolt: A XVI. század szépprózája. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi