BETEGSÉGEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK

Full text search

BETEGSÉGEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK
A baromfi nagyon esendő, hamar megbetegszik és el is hullik. Mégsem szoktak állatorvost hívni, s a férfiak nem avatkoztak bele az aprójószág gyógyításába. Az 1950-es évekig a gazdasszonyok maguk kísérleteztek jószágaik kezelésével, a betegségek megelőzésével. Feltűnően gyakran folyamodtak mágikus eljárásokhoz (Katona I. 1949: 175–177). Voltak azonban racionális gyógymódjaik is.
A tyúkok legnagyobb ellensége a tyúktetű. Régebben úgy védekeztek ellene, hogy a kemencéből, tűzhelyből kikerülő fahamut a ház végében egy rakásra öntözték, s a tyúkok a hamuban fürödhettek. Az 1960–1970-es években hamuba kevert kevés matadort (DDT port) hintettek a tyúkólba, hogy a tyúktetűt, poloskát pusztítsák. Újabban a tyúkólak gyakori meszelésével is védekeztek az élősködő férgek ellen. Főként kiscsirkéket kezeltek disznózsírral, olajjal. Bekenték vele a csibe fejét, illetve a poloskától ellepett testrészt, és a parazita „leszáradt róla” (Katona I. 1948: 135; Petercsák T. 1976: 239). A szúnyogot szalma- vagy dohányfüsttel riasztják el a baromfiak közeléből, a muslicát pedig az apró pelyhes jószágra hintett petróleum szagával.
A himlőről azt tartják, hogy azon minden fiatal állatnak át kell esnie. Felnőtt 789szárnyasok himlőjétől nem tartanak, s nem is védekeznek ellene. Nagyon félnek viszont a baromfivésztől, a kolera- és pestisjárványtól. A baromfioltás bevezetése előtt a pestis és az orbánc sokszor megtizedelte a magyar majorságokat. Amikor a tyúk „krákog, rikácsol”, petróleumos tollal kenegetik a torkát. Szokták kékkőporos ronggyal is törölgetni, esetenként apróra tört timsót szórtak a szárnyas torkába, hogy kitüsszentse a betegséggel járó nyálkás váladékot.
Figyelték az aprójószág étvágyát. Étvágytalanságából következtettek az emésztés zavaraira, s egyéb betegségeit is az étvágy csökkenésén vették észre leghamarabb. Általánosan ismert orvosság erre az erős bors vagy paprika, esetleg paprikás-sós szalonnából vágott darabka, amit lenyeletnek vele. Kénytelen inni rá, s megindul a baromfi emésztése. Gyakorta próbálkoztak több szerrel is egymás után, hogy a jószág emésztőszerveit kitisztítsák. Szoktak kékgálicporból, sósavból vagy hipermangánból, kreolinból tenni egy csipetnyit az ivóvizükbe. Havas télen időnként homokot, apró zúzalékot szórnak a baromfiólba, hogy azt is szedegessék, s tisztuljanak az emésztőszervek. A tojáshozam téli növelése végett gyakran kaparnak meszet a falról és azt szórják a tyúkok eleségére. Időnként tojáshéjat vagy faszenet törnek apróra, s azt keverik a tyúkok táplálékához.
Baromfiak törött lábát ritkán kezelik. Előfordul, hogy két pálca közé teszik, majd egy vászon- vagy rongydarabbal körültekerik és lekötik. Kiscsibék szétcsúszó, gyenge lábait vékony zsineggel vagy cérnával kellő távolságot hagyva egymáshoz kötik. Az ügyetlenül mellesztett libák szárnyait szintén össze szokták kötni a hát fölött, hogy ne kelljen azokat a földön húzniuk (Katona I. 1948).
Műtéti beavatkozás egyedül a kakasherélés vagy kappanolás. Általában 3–4 hónapos kakasokon végzik. Éles késsel, bicskával nyitják fel a hasfalat, s körömmel csípik ki a heréket. A felnyitott hasfalat erős, fehér cérnával összevarrják, majd a vérző sebre friss fahamut nyomnak. Aztán a taréj elejét, hátulját is levágják. Régebben sok gazdasszony értett hozzá. A 20. században már többnyire specialisták, idősebb asszonyok végezték ezt a beavatkozást egy-két pár csirke fizetségért.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi